A Reset gomb megnyomásával érhetjük el a számítástechnikában, hogy törölve legyenek a függőben lévő hibák vagy események és, hogy a rendszer a normális és kezdeti állapotba kerüljön.
Az életben vannak olyan események, amelyek után már nincs reset gomb megnyomása. Vannak dolgok amelyeket meg kell írni, amelyeket nyilvánosság elé kell tárni, mert az nyújt védelmet és az ad erőt, de van amit nem lehet közzétenni.
Egy szűrő időszakban vagyunk, a gyengék kihullanak és eltévelyegnek, csak a hitükben legerősebbek tudják végigjárni az utat amelyre ráléptünk. Azt, hogy mikor jutunk ismét „a normális és kezdeti állapotban” nem tudom. Azt tudom, hogy elérkeztünk háborunk olyan szakában, ahol a hétköznapi emberek számára felfoghatatlan eszközök és módszerek bevetése megkezdődött.
Az anyagi ellehetetlenítés formái már ismertek számunkra, de megkezdték a szellemi és fizikai megtörésünket is. Ebben a játszmában csak a legerősebbek fognak megmaradni. Tudatom mindenkivel, hogy bár a nép támogatása olyan amilyen, a harcot folytatjuk.
Hogyan tudjuk menteni, ami menthető?
írta: Dochnal Róbert (2013. 05. 18.)
Ez a kérdés merült fel a mai napon a „Cenzúra nélkül” című műsorban. Az alábbiakban leírok egy pár gondolatot, ezeket talán folyamatosan kiegészíteni kellene, és a végén talán megszületik egy akcióterv, vagy valamiféle irányelv-gyűjtemény a mostani állapotok megváltoztatásához…
– Ne olvass újságot.
– Ne nézz tv-t, legfőképpen ne nézz híradókat és egyéb félrevezető politikai műsorokat.
– Ne foglalkozz olyan dolgokkal, melyek lehangolnak.
– Ne beszélj olyan emberekkel, akik pletykálnak, másokat kibeszélnek, szidnak, kritizálnak másokat.
– Olyan tevékenységekre helyezd a figyelmedet, melyek örömet okoznak neked.
– Foglalkozz többet a gyermekeiddel, az unokáiddal, a családoddal.
– Keress igazi barátokat. Az a barátod, aki önzetlenül hajlandó neked segíteni, akire számíthatsz szorult helyzetben. Segíteni meg azt jelenti, hogy hozzájárulni másik erőfeszítéséhez.
– Találj magadnak valamilyen hobbyt. A kemény robot után valamivel/valahogyan ki kell kapcsolódnod.
– Tűzzél ki magadnak célokat, amiket el szeretnél érni, és kezdj el ezekért/ezek felé munkálkodni.
– Semmi nemű figyelmet ne fordíts olyan emberek és/vagy csoportok felé, akik becstelenek, akik nem tartják be az ígéreteiket, akik át akarnak verni.
– Mindig törekedj a korrekt cserére. Ez azt jelenti, hogy a kicserélt dolgok értékei azonosak.
– Törekedj mindig értékesebbet adni mint, amit elvárnak tőled.
– Vásárolj a piacon lehetőleg a termelőtől vagy a maszektól. Kerüld a messziről érkezett termékeket.
– Ha van kerted, termeld meg a zöldségeket és a gyümölcsöket, amit fogyaszt a családod.
– Ha van rá lehetőséged tarts haszonállatokat (disznót, csirkét, nyulat, tehenet, kecskét, juhot, egyéb szárnyasakat, méheket, stb.)
– Közlekedj biciklivel vagy tömegközlekedési eszközökkel, ha még nem rendelkezel villamos meghajtású vagy egyéb alternatív energiaforrású járművel.
– Függetlenítsd magad- amennyire csak lehetséges- a közműszolgáltatóktól:
– áss magadnak kutat az udvarodban,
– építs egy pottyantós wc-t, vagy legyen emésztőgödröd, amit visszafordíthatsz a földjeidre.
– nyáron még egy feketére festett hordóval is termelhetsz meleg vizet, de ha módodban áll helyezz napkollektort a tetődre,
– napelemet a tetődre, de ha más nem, akkor rakj össze egy napelemes aksitöltőt + aksi + léd-lámpák, vagy egy dinamós szobabiciklit…
– Hőszigeteld le a házadat.
– Vegyél egy fatüzelésű kályhát (lehet üzemeltetni mindenféle fahulladékkal, pelettel, stb.)
– Építs ki egy hidroponiát (egy halas medence + virágágyás körforgású rendszer, bővebben a neten).
– Ne tartsd a pénzedet a bankban, legalábbis ne bankszámlán – trezorban esetleg.
– Csatlakozz egy helyi pénzrendszerhez, vagy vezettesd be egy ilyen rendszert a környezetedben, vagy használd a bartert, mint lehetőséget, ezzel kiküszöbölheted a pénzzel spekulálok pénzmanipulációit mint, amilyen például az infláció.
– Szabadulj meg minden hitelkártyától.
– Szabadulj meg hiteleidtől.
– Költs kevesebbet, mint amennyi a bevételed.
– Csakis azt a pénzt költsd el, ami már a zsebedben van, más szavakkal sose vegyél fel hitelt.
– Csakis arra költs, amire már megvan a pénzed, és már előre félretettél pénzkeretet. Más szavakkal, szokj le mindenféle „alkalmi” vásárlásról.
– Nézd meg nagyon alaposan, hogy mire van szükséged, és csakis azokra költsél pénzt, amire valóban szükséged van. A „szükséges”-t most ne úgy értsd, hogy „kellene” hanem úgy, hogy „elengedhetetlen a túléléshez”.
– Ne adj hitelt másoknak. Ha mégis kisegítesz valakit pénzzel, kamatmentesen add azt, és úgy válj meg a pénzedtől, mintha sosem kapnád vissza. Inkább sose adj kölcsön másoknak. Szoktasd rá a környezetedben kunyizókat, hogy „személyes sértésnek veszed” a kuncsorgást. Legyen mindig az a válaszod: „Erre igazából nincs rá szükséged, akkor minek rá pénzt költeni?”
– Ne hagyd, hogy tartózzanak neked.
– Tartsd be az adott szavad. Mindig. Légy szavahihető, mert a becsületed fontosabb a mostani életednél is.
– Vállalj felelősséget a saját tetteidért, saját magadért, a családodért, a barátaidért és csoportjaidért, a hazádért, a környezetedért, a tulajdonodért, mindenért, ami érint téged.
– Szeresd a hazádat és ne engedd, hogy bárki is pocskondiázza, tönkretegye, eltulajdonítsa.
– Ne tegyél olyat másokkal, amit nem szeretnél, hogy veled megtörténjen.
– Úgy bánj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy mások bánjanak veled.
– Légy hű a párodhoz.
– Ne tűrd a szexuális kilengéseket és perverziókat.
– Tiszteld mások vallását.
– Sose enged, hogy bántsanak, védd meg magad, mindent és mindenkit az igazságtalanságoktól.
– Légy hű saját elképzeléseidhez.
– Saját magad alkoss véleményt.
– Légy hajlandó bármit megtapasztalni. Légy bátor és ne hátrálj meg.
– Egy adat/információ értéke nem több mint a használhatósága az életben.
– Okulj a történelemből, azaz ismerd meg a kudarcokat és a sikeres akciókat, de ennél sokkal fontosabb, hogy megértsd az ezek mögött meghúzódó okokat. Ezekkel elkerülheted a jövőbeli hasonló kudarcokat és ismételten megteremtheted a sikeres akciókat.
– A sikerhez egyaránt szükségeltetik ész is és erő is. Az ész önmagában nem elegendő, az erő önmagában nem elegendő.
– Szervezkedj! Egy nagyon jól megszervezett és céltudatos csoport győzedelmeskedhet egy egész világ felett. Három kigyúrt kopasz képes terrorizálni egy száz fős buszt- egyenként teheti ezt, emberenként- mert a tömeg az nem egy csoport. A csoport attól csoport, hogy a tagjainak közös a céljuk. Minél többnek és minél nagyobb túlélést biztosít a cél, annál nagyobb erő lesz a csoportban.
– Ebben a társadalomban a pénz erőt és energiát jelent. Tehát, legyen mindig pénzed! Nem azt mondom, hogy éhezz és maradjon meg a pénzed, de ha egy kifli is megteszi, akkor ne költsd el minden pénzedet egy hét fogásos vacsorára.
– Légy barátságos és kedves. De szabj meg egy határt, amit nem léphetnek át a szemtelenek, az élősködők, az ellenségek, a rejtett ellenségek, de még a szíved csücske sem.
– Szeress mindenkit mindenek ellenére, mert ez az igazi nagyság titka. De sose feledd, hogy a pofon is a szeretett egyik furcsa megnyilvánulása. Ha az ész érvek és már az érzelmek sem segítenek, hogy a helyes mederben tartsd a dolgokat, akkor kötelezettséged erőfeszítéssel elérni a helyes történéseket.
– Mond ki az igazat, de legyen tiszta előtted, hogy alapvetően minden egyes embernek igaza lehet, mármint a saját nézőpontjából, a saját ismeretei, érzékelési szintje és képességei szerint.
– Ne félj megbántani valakit, ha igaz ügyről van szó.
– Törekedj mindig megoldásokra.
– Tanulj.
– Légy kitartó, sose add fel, érj célba.
– Ismerd be ha tévedtél.
– A családod az a hely, ahol megpihenhetsz. mint egy nyugodt és védett kikötő, ahol a fáradt hajók feltöltik készleteiket, mielőtt ismét felvennék a harcot a viharos életben. Ha nincs ilyened, teremts magadnak egy ilyet, ha van, akkor tartsd fenn. Ahogy kicsiben a „nyugalmad szigete” a családod, az otthonod, úgy nagyban ez a Hazád. Sajnos jelenleg a Hazánkban tombol a vihar; helyre kell állítani a nyugalmat, a békét és a biztonságot. Ezt a rendrakást magunkkal kell kezdjük, majd kiterjeszteni a szűk környezetünkre, majd egyre nagyobb és nagyobb körben, míg helyre nem áll a rend az egész világban.
– Ne fogyassz alkoholt és/vagy egyéb tudatmódosító szert.
– Add meg a testednek, ami kell a működéséhez (étel, víz, vitaminok, ásványi anyagok, pihenést, ruhákat, tisztálkodást, mozgást, stb.), de ne szentelj túl sok figyelmet neki. Helyette használd amennyire csak telik tőled, mert a test arra lett kitalálva, hogy használják.
– Támogass olyanokat, melyek több jót tesznek többek számára, mint rosszat.
– Ne támogass olyanokat, akik több rosszat tesznek, mint jót.
– Ne támogass olyanokat, melyek csak keveseknek tesznek jót.
– Támogass olyanokat, akik keveseknek tesznek rosszat és többeknek jót tesznek.
– Az embereket a tetteik alapján kell megítélni.
– Harcolj mindanyunk szabadságáért.
– Az erődet a saját szellemi képességeidből, a tiszta elmédből, az egészséges testedből, a családodból, a barátaidból és csoportjaidból, a hazádból és honfitársaidból, a tulajdonaidból, a környezetetből, a tudásodból- melyhez hozzátartoznak az őseid tetteinek ismerete-, és nem utolsó sorban, az Istenedből meríted. Ápold, védd és gyarapítsd mindezeket.
További jó munkát,
baráti üdvözlettel:
Dochnal Róbert.
építési specialista.
A Helyes Út
írta: Dochnal Róbert (2013. 03. 07.-én)
Manapság elégé sokszor beleütközök különböző írásokban, bejegyzésekben, előadásokon vagy egyéb megnyilvánulási formákban egy olyan fogalomkörbe, mely feszegeti egyik vagy másik népcsoport erkölcseit, ezeket összehasonlítva más létező erkölcsökkel, és igencsak sok leértékelő vélemény hangzik el ebben a témakörben.
Az erkölcs területe elégé zavaros terület, nagyon sok adat kering össze-vissza, de ha konkrétan megkérdeznénk az utca emberét, hogy mit is jelent az erkölcs szó, arra jönnénk rá, hogy nem igazán tudnák meghatározni eme fogalmat, de szinte mindenkinek van valamiféle konkrét véleménye egy adott népcsoportról, legyen szó a zsidókról, a cigányokról, az arabokról, az amerikaiakról, vagy akárcsak a sajátunkról – a magyarokról. Ezek a vélemények a helyes/helytelen skáláján helyezkednek el valahol, de van ki csakis abszolútumokban képes a dolgokat megítélni – azaz valami végtelenül helyes vagy végtelenül helytelen.
Mint egy ház építésénél, ha nincsenek lefektetve a biztos alapok, akkor a felépítmény állékonysága is kétséges, így egy véleményalkotásnál (ház) nem ártana lefektetni az alapokat, melyek ebben az esetben a témakörhöz tartózó alapfogalmak tisztázása. Magyarán tisztáznunk kell az erkölcs fogalmát, mielőtt az erkölcs témakörében véleményt alkotnánk, mert egyébként mi sem tudjuk megmagyarázni még saját magunknak sem a véleményünket és az egész elméletünk ingatag, mint egy kártyavár.
Egy pár hete hallgattam egy előadást egy igen okos és művelt embertől a netten, aki elmesélt egy történetet, amit megfilmesítettek. A filmet zsidók készítették Magyarországon és a szerepeket önkéntesen vállalták zsidó színészek. A filmben a Rabbi egy történeten keresztül tanítani próbálja egy fiatal zsidót az élet dolgairól. A történet arról szol, hogy megy két ember a sivatagban és a következő oázisig csak egy embernek van elégséges vizük a túléléshez, az egyik ember útközben szomjan fog halni. Ez a helyzet, a megoldás pedig az – és az életben is ezt a példát kell majd követned fiam –, hogy mindent el kell követned, hogy a te birtokodba kerüljön a vízkészlet, lehetőleg minél gyorsabban, mert neked mindenképpen túl kell élned ezt a helyzetet. Na, ennyi a sztori, viszont ezzel szemben ez az igen okos és művelt magyar előadó azt mondta, hogy viszont mifelénk, minden magyar népmesében arra tanítjuk a gyermekeinket, hogy a szegénylegény az utolsó falatját is odaadja a nála is elesettebb állapotban lévő kisegérnek – azaz a magyar ember az előbb említett sivatagi helyzetben gondolkodás nélkül azonnal odaadná a vizet a másiknak, ezáltal feláldozva magát.
Az egyik kultúra bölcse azt tanítja, hogy minden áron túl kell élned, még a másik kárán is, a másik kultúra bölcse pedig azt tanítja, hogy te a másikért létezel. Mielőtt még az olvasó meghozná a döntését, hogy melyik megoldás a helyes és melyik mellett döntene, olvasson tovább mert nagyon is lehetséges, hogy írásom végén talán egy kicsit más lesz a véleménye, de az is lehet, hogy nem.
Na, mi az erkölcs?
Az erkölcs az egy csoport szabálya. Ezek a szabályok lehetnek írottak vagy íratlanok, kötelezőek, vagy szabadon választhatóak, de valamilyen mértékben a csoport elvárja a tagjaitól, hogy ezeket a szabályokat tartsák be.
Az országunkban a Büntető Törvény Könyv (BTK) tartalmazza valahol például azt a szabályt, hogy nem szabad embert gyilkolni, és nagyon is komolyan megköveteli a polgároktól, hogy ezt a szabályt tartsák be, mert különben ez meg ez jár érte. Az ország összes törvényei, rendeletei és szabályai részei a polgárok erkölcsi normáinak. De vannak további erkölcsi kötelezettségei is az embernek
Egy vallásos ember- nem egy olyan, ki hébe-hóba bejárogat a templomba (minden másnap, húsvét másnap és esetleg Karácsony másnap) – egy mélyen vallásos ember esetében, aki gyakorolja is a vallását, az Egyháza bizonyos tanításai további betartandó szabályokat is lefektet a számára. Ezek is az erkölcshöz tartóznak.
Minden ember kap viselkedési mintákat, a szülők és közvetlen rokonok illemszabályokat fektetnek le, az utca, a haverok, a tanárok, a munkahely, a klub vagy bármi egyéb közeg megadja a tagjának az éppen odatartozó és betartandó szabályokat,
No, kb. ezek alkotják egy egyén erkölcsi normáit. Ha nem szegi meg ezeket, akkor erkölcsösnek nevezik, ha meg megszegi valamelyiket, akkor erkölcstelen az illető. És máris látjuk, hogy egy adott társadalomban, ahol van legalább 2 külön csoport, melyeknek megvannak a saját szabályai, nagyon is előfordulhat az a szituáció, hogy ami az egyik csoportban helyes, a másikban helytelen, és máris megvan a baj. A tag a saját csoportja szabályai szerint jár el, és a másik csoport szemében egyszerűen erkölcstelennek számít.
Ássunk egy kicsit mélyebbre az erkölcs témakörébe. Vajon miért létezik egy csoportban egy adott szabály? Mi a fenének van az ott? Mi célt szolgál? Ki hozta azt meg? Miért? Mindezek kérdésekre van egy általános elfogadható válasz, mely nem minden esetben igaz, de többnyire igen: azért alkotott meg egy csoport egy adott szabályt, mert a csoport a fennállása során úgy találta tapasztalatai szerint, hogy annak a szabálynak a betartása egyszerűen elősegíti a csoport és a csoporttag túlélését. Persze létezik a rossz-szándék is, de általában egy csoport saját magának a túlélést szokta vizionálni és nem a pusztulást. Természetesen, ha egy másik csoport hozza a szabályokat egy másik csoporttagjai számára, az természeténél fogva pusztító jellegű, legyen erre példa, amikor az osztrák császár hozta a törvényeket a magyaroknak, vagy amikor olyan egyének „képviselnek” a Parlamentben, kik kimerítik a hazaárulás fogalmát, mert valójában más csoporthoz tartoznak, magyarán: nem magyarok és nem magyarokat képviselnek, csak úgy tesznek, mintha idetartoznának.
Induljuk ki abból, hogy az erkölcs egy olyan szabály, mely elősegíti a csoport és a csoporttag túlélését. Ez az állítás talán igaz volt, amikor ezelőtt pár száz éve meghozták azt a szabályt, de nagyon is lehetséges, hogy a jelenben ez a szabály oly mértékben elvesztette az eredeti funkcióját, hogy inkább a pusztulás irányába mutat. Ilyenkor a csoportnak illene ezt felismerni és a jó irányba módosítani a szabályt.
Na, nézzünk még egyszer az erkölcsre: van a csoport, van a szabály és van a csoporttag. Ha a dolgot a csoporttag nézőpontjából szemléljük, akkor máris észrevehető, hogy az erkölcs esetében, az egyén elszenvedi a szabályt, hiszen valaki más találta ki, és valaki más erőlteti reá. Tehát nem könnyű az erkölcsös ember élete, mert folyton olyat kell tennie, amit ráerőltetnek. Mi az egyén megoldása erre, mert tiszta hatásként baromi rossz élni.
A valamilyen mértékig elmebeteg egyén, aki amúgy sem tartja valami sokra és értékesre saját személyét, azaz padlón van a saját önbecsülése, ez a fajta ember nagy ívben lesajnálja az erkölcsi normákat, átgázol rajtuk- ő a bűnöző, belőle lesz a börtöntöltelék. Van a másik fajta, ki sunyin lapit, lop, csal, hazudik, fél a tettei következményeitől, de nagy szabályáthágásokat nem követ el- ő egyszerűen a csőcselék. Van az, aki minden szabályt elfogad és értelem nélkül, tiszta hatásként éli az életét – ö a birka, a pártkatona, a felelőtlen hóhér, aki bárkit képes megbüntetni, hiszen ö is nap mint nap szenved. De mielőtt még mindenkit megsértenék, nézzük a többség hozzáállását az erkölcsi szabályokhoz.
Az emberi lény képes a gondolkodásra, meg van áldva a megfigyelés képességével és meg is tudja ítélni a dolgokat. Az embernek van józan esze és használni is tudja. Ha egy normális embernek elmondunk egy értelmes szabályt, akkor azt fogjuk észrevenni, hogy a szabály ismerete előtt is természetéből adódóan betartotta volna azt a szabályt. Egy átlagos normális ember nem azért nem gyilkol másokat, mert azt nem szabad, már eleve eszébe sem jutna ilyet tenni embertársaival. Észrevehető, hogy van az egyénnek is egy ki nem mondott, le nem fektetett, de általa meg nem szegett szabálygyűjteménye, mely nagyságrendekkel magasabb szintű mint, amiket a csoport lefektetett a saját kódexeiben.
Az ember a túlélésre törekszik, arra törekszik, hogy minél távolabb kerüljön a pusztulás minden formájától. Hogy a túlélést garantálja saját magának, az egyén lefektetett egy sor szabályt saját maga számára, vagy rendelkezik olyan lefektetett vagy ki nem mondott korlátokkal, melyek a helyes úton tartják, mely a túlélés felé vezetik.
Ha megvizsgáljuk magát az életet észre fogjuk venni, hogy minden túl akar élni, vagy legalábbis erre törekszik.
Minden olyan cselekvés, minden olyan tett, mely az egyén életének valamely területét a túlélés irányába mozdít el az etika témaköréhez tartozik.
Minden olyan cselekvés, mely az élet legtöbb részének a legtöbb túlélést biztosítja, az egy etikus cselekedet.
Minden olyan cselekmény, mely az élet legkevesebb részének a lehetőleg legkevesebb pusztulást idézi elő, az egy etikus cselekedet.
Minden olyan cselekedet, mely több túlélést tartalmaz mint pusztulást az etikus cselekedet.
Ha én jól járok, de sokan mások ráfaragnak, az nem etikus. A nem etikus más szavakkal azt jelenti, hogy az a cselekmény nem a túlélés irányába mutat, hanem a pusztulás irányába. Ha én meg a családom, meg a haverjaim jól járnak, de megkárosítok több száz embert, az akár milyen furcsán is hangzik, sem az én, sem a családom, sem a haverjaim túlélését nem szolgálja, még akkor sem, ha első ránézésre így fest a dolog. Más kárán megszerzett holmi egyszerűen nem marad meg és még szerencsétlenséget is hordoz magában.
Az etikus magatartás egy vele született képessége az embernek, és ha ezt megszegi megszólal egy az emberbe beépített berendezés, amit lelkiismeret furdalásnak hívnak. Amikor ez megszólal, akkor rossz úton járunk. Ha sokáig tartózkodunk az etikátlanság gödrébem, akkor egyre halkabb lesz a lelkiismeretünk hangja, elhalványul, majd teljesen elhallgat- és máris a bűnözök között találjuk magunkat,- még ha fehérgallérosok is, de akkor is bűnözök.
Ha aggályaink vannak egy tettünkkel kapcsolatban, és nem vagyunk képesek dülőre jutni, akkor vegyünk elő egy papírlapot, húzzunk a közepére egy vonalat, majd az egyik oldalra írjuk le, hogy kinek a túlélését segíti elő az a tett, a másik oldalra pedig soroljuk fel, hogy kinek/minek árt a dolog. legyünk őszinték, majd a végén kiderülnek a mennyiségek.
Az etika magasabb rangú mint az erkölcs. Egy normális ember betartja az erkölcsi szabályokat és igyekszik harcolni és megváltoztatni az ésszerűtlen szabályokat.
Az erkölcs azt mondja, hogy nem szabad gyilkolni. Hát ezek után kérdem én: etikus volt Hitlert vagy Stalint életben hagyni annak, aki kinyirhatta volna őket? Nem szabad lopni, de etikus nem eltulajdonítani egy darab kenyeret és hagyni éhen halni a purdékat? Nem szabad erőt alkalmazni más embereken (magyarán pofán verni), de etikus-e hagyni a bankárokat, hogy romba döntsék az ország lakosságának felét? Nagyos sok ilyen kérdést lehetne feltenni, és az a vicc az egészben, hogy ahány ember, pontosan ugyan annyi válasz van minden egyes kérdésre, mert az etika az egyéni, az egyén saját szabálya saját maga számára. Hitler vagy Stalin felesége, akiknek módjukban állt volna az árnyékvilágba küldeni férjeiket, az lenne talán a válaszuk, hogy számukra az volt az etikus, hogy férjeik életben maradjanak. Az éhező ember apukája pedig lehet, hogy inkább elmegy dolgozni vagy kéregetni, vagy kukákban keresi a megoldást, a bankárt védő politikus pedig védeni fogja a saját érdekeit.
Sajnos nincsenek általános igazságok, melyek mindenkire egyöntetűen jók vagy rosszak. Ugyan azon cselekedet valakinek jó másnak meg ártalmas. Nagy kérdésekben le lehet fektetni erkölcsi szabályokat, de nem fog mindenkinek tetszeni. A gyilkos a gázkamrában, mikor az ítéletét végrehajtják, nem fog őrülni a halálbüntetés erkölcsi szabályának, de mindenképpen érdemes a többség túlélését garantálni egy államban.
Visszatérve a sivatagi példához kérdezzük meg a Rabbit, hogy ugyan azt a tanácsot adná a fiatalnak, ha a sivatagban, akit éppen meg kellene károsítani, mondjuk a saját gyermeke? Vagy mi van akkor, ha halálos betegségben szenved és már csak egy pár napja van hátra, akkor is el kell venni a másik vizét? Vagy ha én már öregember vagyok, a másiknak meg előtte az élete? Hasonlóképpen megkérdezhető a magyar bölcstől is, hogy akkor is feláldozná magát, ha a másik éppen a családja gyilkosa és éppen mint fogolyt kíséri a börtön felé? Számtalan módosító tényező lehetséges még a helyzet megítéléséhez, egy biztos: nem lehet egyértelmű és mindenre kiterjedő megoldást adni, mert nincsenek abszolútumok ebben az univerzumban.
Nincsenek abszolútumok ebben az univerzumban. Nincs olyan, hogy valami abszolút jó. Mindig akad annál is jobb, és még jobb, és még jobb, stb. Nincs olyan, hogy teljesen rossz, ezt is lehet még fokozni, a végtelenségig lehet fokozni.
Ha a zsidó erkölcs abszolút jó lenne, akkor hogyan fordulhatót elő, hogy az elmúlt 2000 évben majdnem kipusztították őket és az egész történelmük a menekülésről szólt?
Ha a magyar erkölcs abszolút jó lenn, akkor hogyan fordulhat az elő, hogy nem garantálja a túlélésünket a saját hazánkban? Hogyan fordulhat az elő, hogy nyugat felé átlépve a határt egy másik világ köszönt reánk, legalábbis gazdaságilag? Hogyan fordulhatót az elő, hogy rabszolgasorsról és szabadságharcról beszélünk immár 500 éve?
A helyes út (talán) az, mely az élet legtöbb területének biztosítja a lehetőleg legtöbb túlélést. Én a sivatagi sztorinál el nem venném a másik vizét, és óda nem adnám az enyémét, összefognék a másikkal és együtt jutnánk valamire….. mindig is akad egy karaván ha már sivatagról van szó…..
További jó munkát,
baráti üdvözlettel:
Dochnal Róbert.
építési specialista
Azért jöttünk össze annak idején és kovácsolódtunk országos szintre, mint egy széttéphetetlen lánc,hogy körbeöleljen minket,mely egyfajta védelmezőnkké vállt azóta,hogy mozgalommá váltunk.Ez az összetartozás,kiállás,bajtársiasság és a szeretet lánca!Sokkal erősebb láthatatlan erők mozdultak meg bennünk,mint azt hittük.Kihívóink pontosan tudják,hogy ez lesz az igazán nagy harc,ha majd mély elnyomásunkból tudatunkra ébredünk.Senki se csodálkozzon azon hogy forrong a világ,mert még a neheze hátra van!Egy elkorcsosult,anyátlan ideológia súlya alatt roskadozik a nyugati civilizáció és az által ránk erőltetett destruktív és perspektívátlan jövőkép nem kell!Pusztán anyagi jellegű statisztikai számjelek vagyunk idegen elnyomóink számára és tudatosan hajtanak minket a háborúba,csak azért,hogy törvényen kívül lehajtsanak minket a szakadékba,ahonnan nincs visszaút.Tanulságos állomás lesz az emberiség számára a közelgő jövő,-megint beleesünk a régi csapdánkba?Vagy tanulunk hibáinkból?Vagy összefogunk akkor is ha nincs baj,-csak pusztán közös érdekből?Mert ha igen,akkor van jövőnk,de ha mindig másba keressük a hibát,akkor újra és újra visszaesünk.Kár latolgatni,hogy- hogyan lehetett volna.Mindenkinél van okosabb és ügyesebb,szebb. És egy kicsit vissza-kanyarodnék.Kásler Árpád történelmet írt!Hasonlót írtam egy régebbi írásomban,de most megerősíteném ismét! Fogadalmat tettünk és megválasztottuk vezérünkké,igen mert kellett egy Vezér aki végigviszi közös ügyünket! Ő teljesítette azt amit megígért,Én kiállok mellette és te?Akkor is kiállok mellette,ha egy kötél jut kettőnknek vagy százunknak!De kiállok minden tisztességes Magyar ember mellett,akit a Haza szelleme fűt!És igen!Bármi áron kiállok az igazért és a jóért,mert ez éltet,szemben azokkal,akiket a bosszú és a tűz éget.A mi erőnk:- a szeretet,béke és áldás, hol Isten, ott szükség nincsen!!Az Isten tartsa meg bennetek a lángját,hogy soha el ne aludjon bennetek a fény!!
A baj az hogy valóéletben nincs állás mentési lehetőség, ahol egy adott napot, mondjuk úgy el lehetne menteni, mint egy dokumentumot például, és ha valami nem jól sikerült, azt visszatölteni és megoldani másképp, azt ami rossz volt abban a napban.És igen a harcot folytatni kell..Eredménye van az eddigi tetteknek Árpád. Ismerősi körben hallottam hogy valakinek autóját akarták lefoglalni hitel miatt persze, és az illető felhívta a bankját és szépen elmondta hogy a már kétszeresen is visszafizette azt a hitelt amit az autójára felvett.A bank azóta egyetlen papírt,levelet és telefont sem intézett feléje.A megmozdulásoknak van eredménye,és remélem lesz is még.
Maximálisan egyetértek a leírtakkal, a harcot folytatnunk kell, s remélem eljött az idő, hogy a magyar nép felébredjen, s ne várja a rabszolgaság kezdetét, vagy helyesebben a folytatást.