Döntött a Kúria

Mit is?

A határozat szerint az árfolyamrés, vagyis a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, hiszen emögött nem áll szolgáltatás. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.

A lakossági devizahitelek azon rendelkezése viszont, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen.

Az egyoldalú szerződésmódosítás (praktikusan kamatemelés) pedig akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell betartani.

//////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////

Mint mindannyian láthatjátok, az Árpád által elért eredmény az, ami megerősítést nyert:

az, hogy az árfolyamrés tisztességtelen.

A Kúria az árfolyamrés esetében kimondta, hogy nem áll mögötte szolgáltatás.

Az árfolyamkockázatról azonban azt állapította meg, hogy a főszolgáltatás körébe tartozik.
Tehát az árfolyamkockázatról nekünk kell kimondatnunk velük, hogy nem tartozhat a főszolgáltatás körébe, mert nem volt deviza az ügyletben.
Hogy nem volt deviza, maga a Kúria is kimondta a 6/2013.számú PJE határozatában, hiszen kimondta azt, hogy nem volt váltás, átszámítás volt.

“1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem). E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.”

“A Ptk. meghatározza azt is, hogy a kirovó és a lerovó pénznem eltérése esetén hogyan kell kiszámítani, a teljesítéskor mennyit kell az adósnak fizetnie ahhoz, hogy a kirótt tartozását teljesítse. A Ptk. 231. § (2) bekezdése szerint a más pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani. Ez az átszámítás nem jelent pénzváltást, csupán a folyósított összegnek, illetve a törlesztett összegeknek a teljesítéskori árfolyam alapján történő kiszámítását.”

Na kérem. Tehát milyen szolgáltatás történt? Mit teljesített a bank?

A bank a főszolgáltatáskor nem adott devizát, nem váltotta a devizát forintra.
Tehát azzal a pénzösszeggel, amit az adóstól megfizetni követel,

NEM RENDELKEZETT Ő MAGA SEM.

Nem bocsátotta azt az adós rendelkezésére.
Nincs pénzösszeg, amelyre kölcsönkamatot lehetne felszámítani, mert a pénzösszeg csak átszámítva van.
Nincs pénzösszeg, aminek az árfolyam erősödéséről lehetne beszélni, mert ez a pénzösszeg nem létezik.
Az árfolyamrés esetén megszületett a döntés, hogy nem állt mögötte szolgáltatás.
Akkor a kölcsönkamat és az árfolyam különbözet mögött milyen szolgáltatás állt, ha olyan pénzösszeghez kapcsolódik, amely pénzösszeg csak átszámítva volt?
Éppen úgy nem volt a devizára számolt kölcsönkamat és az árfolyam különbözet mögött szolgáltatás, mint az árrés esetében, ami nem más, mint a folyósításkor a devizaösszeg átszámításakor alkalmazott vételi árfolyam és a törlesztéskor alkalmazott eladási árfolyam közötti rés.

A Kúria nem konzekvens.

S annak tükrében, hogy az árfolyamrés mögött éppen úgy nem áll szolgáltatás, mint a kölcsönkamat mögött és az árfolyam különbözet mögött, azt gondolom, hogy mennünk kell tovább.
Kicsit újabb lehetőségeket is be kell vetnünk, de van mire építenünk, hiszen elhangzottak olyan törvényi hivatkozások, amelyek támadhatóak, ilyen a Ptk.231. §-a, amely kifejezetten a szerződéses kapcsolatokban az ellenérték meghatározásáról szól.
A bank ennek a szolgáltatásnak nem az ellenértékét kellett volna, hogy megfizesse.
A bank ennek a szolgáltatásnak a szolgáltatója.
Ahhoz, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségét kimondják,
kellett öt év, de kimondták.

tárgyalásFentiek miatt azonban ezzel megdőlt az, hogy a devizaalapú hitelek tisztességesek lennének.
A devizaalapú hitelek ugyanis teljes egészében tisztességtelenek éppen amiatt, ami miatt az árrés.
Ez pedig nem más, mint hogy nem volt az ügyletben deviza felmutatva, de a deviza erősödése miatti kamatteher növekedés, tőkeerősödés és a hátralék tőke növekedése miatt visszafizethetetlenek.

Árpád, meg kell ennek lenni!

Évforduló - Hadijátékkal emlékeztek a hatvani csatáraA Bírák még mindig nem tudják azt, hogy Magyarországon élnek, és nem Svájcban.
Nem azért nem mondta ki a Kúria , hogy ez az ügy büntetőügy, mert nem lenne az.
Azért nem mondta ki, mert szűk látókörű, nemzetellenes, a hatályos törvényeket nem tartja tiszteletben, nem tiszteli a magyar embereket, és mert nem nem tudja azt, hogy

A HAZA NEM ELADÓ!

10 hozzászólás a(z) “Döntött a Kúria” bejegyzéshez

  1. KÉSZÜLŐDNEK A MERÉNYLETRE

    “Tíz százalékkal csökkenhetnek a devizahitelesek terhei”

    “….a forint hiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió forinttal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása …”

    ” “szinte biztosra vehető”, hogy a visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévő adósság leírása révén fogja megkapni az adós.”

    “A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható.”

    ” a példában szereplő átlagos svájci frank hiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer forinttal fizet többet, mint a forint hiteles. ”

    “A kormány alapelve, hogy a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles, mint a forint hiteles”

    “a fizetésképtelen réteg jelentős részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de nem oldja meg, így szerintük a helyzet rendezésekor a szociális szempontokat is be kell vonni a mérlegelésbe. ”

    ——————————————————————————-

    A bankmonitor.hu csütörtökön megjelent elemzése szerintiek a fenti
    állítások.
    Ezekből nagyon jól látszik, hogy iszonyú hátrányt szenvedtünk el az utóbbi hét évben.
    Az eredmény bírhatatlan .
    Az elszenvedett károkért felelniük kell kormányoknak, bankároknak, közjegyzőknek, bírók egy részének, ügyészeknek, Kúriának, újságíróknak, és a köztünk élő társainkkal , akik belevigyorogtak az arcunkba, egy szép napon közölnünk kell, hogy duguljanak el.

    Az állami szervek tájékoztatva voltak a kialakult helyzetről.
    Feljelentésben, bírósági keresetlevelekben, közös rendezvények alkalmával, láthatták a gazdaságot ért negatív hatásokat, láthatták az elvándorlást, a válásokat, az öngyilkosságokat.

    Ezt nem lehet tíz százalékkal megúszni !

    http://www.stop.hu/gazdasag/tiz-szazalekkal-csokkenhetnek-a-devizahitelesek-terhei/1247288/

  2. LÉHMANN: A KÚRIA DÖNTÉSE TÖKÉLETES

    Léhmann doktor , aki szerint a Kúria döntése tökéletes , ezt nyilatkozta egy interjúban:

    “– Visszamenőlegesen nem nyúlhat bele a szerződésbe sem a kormány, sem az Országgyűlés, bármit dönt, az csak a jövőre vonatkozhat – felelte a siófoki devizás ügyvéd. – Ezt az Alkotmánybíróság már kimondta, vagyis a kérdés ez esetben csak az, mi lesz az évekkel ezelőtt kötött szerződésekkel?

    – Ön szerint mi?

    – Abban bízom, hogy eljutunk odáig, mint a lengyelek: kimondták, hogy a törlesztőrészlet fele jogtalan. Szerencsére a Kúria sem mondott mást most sem – amellett, hogy kötelező érvényűvé emelte: csak átlátható szerződés lehet tisztességes –, mint korábban: devizában adósodtunk el. Márpedig ez esetben a svájci frank alapkamata az irányadó az elszámolásnál, mely 2009-ben jelentősen zuhant, ám a bankok ezt „elfelejtették” figyelembe venni. Ha az árfolyamváltozást a svájci frankhoz kötötték, akkor a kamatváltozást sem lehet máshoz kötni.”

    Csak a jövőre vonatkozhat az Országgyűlés döntése.
    Ha nem történik meg a csalás kimondása.

    A törlesztőrészlet fele jogtalan.
    És akkor mi van?
    Levonják a felszaporodott hátralékból, és fizethetjük tovább a hiteleket.
    De itt? Ebbben a bankok és NAV által lezsarolt országban?
    A beépített bomba pedig tovább ketyeg. Az árfolyamváltozás .
    Mivel a Kúria szerint van szolgáltatás az árfolyamkülönbözet mögött, akkor is lesz, ha már a bíró sem tudja fizetni mondjuk 300 forintos árfolyamon a hitelét.
    Akkor hogyan fog dönteni egy perben?
    Hogy az adós megkapta a devizát?
    A bankárok félnek. Ha a helyzet így marad, a gazdaság leépülésével egyre kevesebb bevételük lesz.
    Ha eltörölnék a devizaalapú hiteleket, akkor pedig esélyük sem marad a végrehajtási kényszer igénybe vételére- hogy az adósok nem rohannának újabb kölcsönszerződést kötni, azt meg valami miatt biztosra veszem.

    Nem jó itt már semmi szegény bankároknak.

    Nekünk van két adunk.
    Az egyik, hogy igazunk van. A szolgáltatást a bank nem teljesítette.
    A másik, hogy a bankár és a bíró kenyerét a gazda termeli, a pék süti, ruhát is hord, azt a szabó varrja, autóra van szüksége, vakbélgyulladása is lehet, óvodás is lesz egyszer a gyereke. Szükségük van ránk.(Nekünk van szükségünk rájuk?)
    Nekem a Gyulai városi Bíróságra és a Szegedi ítélőtáblára igen.

    Mit akarnak ezek? Fetrengve elpusztulni vakbélgyulladásban?
    Majd megműtik egymást.

  3. Amióta megtörtént a döntéshozatal, elég sok hatás ért, és átgondoltam .
    A hatályos törvényeket a Kúria nem írhatja felül.
    Árpád perében a felülvizsgálat az ő döntésükkel lezárulhat, mint végrehajtandó bírói döntés, de a jogegységi tanács határozata nem írhatja fölül a hatályos törvényeket.
    Van a nyarunk arra, hogy minél többen megértsék, mit eredményezhet, ha a kiszámíthatatlan deviza árfolyam lesz életüket meghatározó kérdés.
    Lehmann György tökéletesnek nevezte a Kúria döntését egy levelében,
    idézek tőle:

    “– Visszamenőlegesen nem nyúlhat bele a szerződésbe sem a kormány, sem az Országgyűlés, bármit dönt, az csak a jövőre vonatkozhat – felelte a siófoki devizás ügyvéd. – Ezt az Alkotmánybíróság már kimondta, vagyis a kérdés ez esetben csak az, mi lesz az évekkel ezelőtt kötött szerződésekkel?

    – Ön szerint mi?

    – Abban bízom, hogy eljutunk odáig, mint a lengyelek: kimondták, hogy a törlesztőrészlet fele jogtalan. Szerencsére a Kúria sem mondott mást most sem – amellett, hogy kötelező érvényűvé emelte: csak átlátható szerződés lehet tisztességes –, mint korábban: devizában adósodtunk el. Márpedig ez esetben a svájci frank alapkamata az irányadó az elszámolásnál, mely 2009-ben jelentősen zuhant, ám a bankok ezt „elfelejtették” figyelembe venni. Ha az árfolyamváltozást a svájci frankhoz kötötték, akkor a kamatváltozást sem lehet máshoz kötni .”

    Az Alkotmánybíróság ellenben olyat nem mondott, hogy ha a szerződésekkel kicsalták az emberektől a pénzt megtévesztéssel, akkor nem lehetne visszamenőlegesen “belenyúlni ” a szerződésekbe. Ja, akkor tényleg nem belenyúlni kell, hanem megállapítást tenni a szerződés bűncselekmény miatt bekövetkező érvénytelenségére, s ebben az esetben semminemű követelése nem lehet a továbbiakban a bankoknak az adósok felé.
    Az eltelt időszakban történt károk felmérése az, ami ezt kell hogy kövesse.

    Azt is mondja Léhmann doktor, hogy devizában adósodtunk el, ezt mondta ki a Kúria is a 6/2013. számú PJE határozatában.

    Eladósodtunk volna devizában ? De vajon miért?

    Azért, mert a Kúria azt mondta.
    De ez kevés. A szerződések szolgáltatói, a Bankok úgy tekintetttek a saját szolgáltatásukra, hogy nem muszáj azt teljesíteni.
    Elég az Adós banki kivonatára odaírni folyósításkor a forint mellé, hogy “hitelfolyósítás”. É
    Emellett már fel is lehet könyvelni a hitelnyilvántartási számlára devizában azt, hogy “hiteltartozás”.
    Ez ilyen egyszerű.
    De mi ebbe nem fogunk soha belemenni.
    Mert hiába adják vissza akár az eddig fizetett kamat felét, egy hirtelen ötlettől vezérelt árfolyam változással vissza is lehet azt szedni. Ja, és ha a tőkéből engednék el? Akkor mi lenne?
    Még mindig annyi lenne a teljes hátralék, mint felvételkor, s az árfolyam változás kérdése továbbra is mint beépített bomba ketyegne.

    Én úgy látom, hogy a bankok nem mutatják ki azt, hogy félnek.
    Pedig van rá jó okuk.
    A mértéktelen követeléssel szétzüllesztett gazdaságot jelen helyzetben nem lehet feltámasztani, az Adósok fizetőképessége erősen lecsökkentett.
    Ha pedig eltörölnék a devizaalapú hiteleket, akkor megszűnne a végrehajtással történő bevételhez jutásuk, és az adósok valószínűleg nem akanának azonnal új hitelszerződést aláírni ( vajon miért?)
    Semmi nem jó a Bankoknak, és ezt a helyzetet ők teremtették, karöltve az igazságszolgáltatással .

    Nekünk van két adunk.
    Az egyik, hogy a hatályos törvények értelmében nem kaptunk pénzkölcsönt.
    A másik az, hogy a pénz fedezetét mi teremtjük meg, és az életben maradás minden feltételét mi biztosítjuk, egységben a természettel.

    A bankár és a bíró a mi kenyerünket eszi, az általunk készített ruhában szaladgálnak, az általunk épített házakban laknak, a szemetet mi viszük el a házuk elől, amibe amúgy belefulladnának , és mi vesszük ki a vakbelüket.

    Úgyhogy én nem félek.

    Féljenek ők, van rá jó okuk. Nincs rosszabb, mint egy vakbélgyulladás miatt elpusztulni.

  4. A TV-be a nagy okosok azt mondják, úgy kell rendezni a devizahiteleket hogy a bankrendszer ne sérüljön. De hiszen csányi a vagyonával egy személyben megtudna oldani minden problémát. A kúria kimondta a tisztességtelenséget, tehát akkor csányi is tisztességtelenül szerezte a vagyonát. A hivataloknak nem lenne kötelessége feljelenteni? Vagy ha van egy ilyen döntés, akkor magán ember is feljelentheti, nem?

  5. KEDVES HARCOSTÁRSAIM!

    A PÉNZÜGYI HÁTTÉRHATALOM A TÁRSADALOM MINDEN SZEGMENSÉBEN MEGVETTE HA ÚGY TETSZIK MAGA MELLÉ ÁLLÍTOTTA AZ EMBEREIT IGEN A BÍRÓI KARBAN IS! A POLITIKAI MELLETT AZ ERŐSZAKSZERVEZET A MEZŐGAZDASÁG (LÁSD A FÖLDEK KISAJÁTÍTÁSA MUTYIZÁSA) AZ OKTATÁS(TÖRTÉNELEM HAMISÍTÁS) A VEGYIPAR (OLYAN UN.GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSA VÉDŐOLTÁS ÉS EGYÉB FORMÁBAN AMI EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ)DE SOROLHATNÁNK TOVÁBB.FIZIKAI ELTÁVOLÍTÁSA A KOLLABORÁNS USA BÉRENC GAZEMBEREKNEK,EZ A MEGOLDÁS.A HOGYANON KELL GONDOLKODNI.EGY KIS ÉRDEKESSÉG:https://balrad.wordpress.com/2014/06/17/nem-volt-birkameneti-a-hangulat/
    ENNEK AZ A NEVE HOGY SZABADSÁGHARC A PÉNZÜGYI VILÁGHATALMI MAFFIA ELLEN:https://balrad.wordpress.com/2014/06/16/donbassz-vege/

  6. Én eddig azt hittem egy bíróság döntése csak két esélyes lehet. Bűnös vagy ártatlan. Nem tudom hogy az ítélkezésben létezik ez a szó hogy tisztességtelen. Ez nekem olyan mintha a bűncselekmény szót cserélték volna ki erre. És ilyenkor ezt nem a vezéreken kell számon kérni, pl csányitól? De minden esetre elindult valami…

  7. Még mindig mintha azt engednék, hogy a “kirabló” bankesz mondja meg, mit tegyen a kormány. Diktálni látszik a Kuriának, ezért mond ellent bizonyos fokig önmagának is. Szeretne a Kormánynak is. Az inmorális (Nácionista bankesz világ )akarja a magyarokat móresre tanitani, még mindig. Úgy tünik egyenlőre a nyúl viszi a puskát. Le kell lőni a puskás nyulat , s vége. Ha nem megszüntetjük a bankszámlákat! első lépésben. Hallottam hogy legalább 700.000 érintett van még mindig.

  8. TISZTELT ILLETÉKESEK!
    RENDŐSÉG, ÜGYÉSZSÉG, BÍRÓSÁGOK!

    A MAGYAR ALKOTMÁNY ÉS A BÜNTETŐ TÖRVÉNYEK
    PONTOSAN MEGHATÁROZOTT PARAGRAFUSAI RÉSZLETES
    ELŐÍRÁSAI, KIMONDJÁK, HOGY HA BÁRKI ÁLLAMPOLGÁR,
    INTÉZMÉNY, HATÓSÁG, VALAMELY BŰNTÉNY,
    BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSE TUDOMÁSÁRA JUT,
    AZOKRÓL TUDOMÁST SZEREZ, KÖTELES! A BŰNTÉNY
    MEGTÖRTÉNTÉT ÉS ANNAK ELKÖVETŐIT
    HALADÉKTALANUL JELENTENI A MAGYAR BŰNÜLDÖZŐ
    HATÓSÁGOKNAK A MIELŐBBI BÜNTETŐ ELJÁRÁSOK
    LEFOLYTATÁSA ÉRDEKÉBEN. ………

    A “KÚRIA” MAI DÖNTÉSE, BIZONYÍTÉK ANNAK
    MEGÁLLAPÍTÁSÁRA, HOGY A MAGYARORSZÁGI BANKOK
    TULAJDONOSAI, VEZETŐI, ALKALMAZOTTAI, ÉS KORRUPT
    BŰNTÁRSAI ELŐRE MEGFONTOLTAN, BŰNSZÖVETSÉGBE
    ELKÖVETVE, SZÁNDÉKOSAN, SZÁZEZREKET
    MEGTÉVESZTVE A (Btk…………) CSALÁSSAL, A (Btk………)
    EMBERTÖMEGEKET MILLIÁRDOKKAL KÁROSÍTOTTAK
    MEG, CSALÁDOKAT TETTEK ANYAGILAG TÖNKRE,
    GYILKOSSÁGOKAT ELKÖVETVE, A (Btk………..) EZREKET
    KERGETTEK ÖNGYILKOS HALÁLBA. ……….

    A FENTIEK ALAPJÁN MINDEN MAGYAR IGAZSÁG
    SZOLGÁLTATÓ BŰNÜLDÖZŐ SZERVEZET, ÉS AZOK
    VEZETŐI, A MAGYAR ALKOTMÁNY ÉS A Btk. TÖRVÉNYI
    ELŐÍRÁSAI ÉRTELMÉBEN KÖTELESEK, A MÁR
    BIZONYÍTOTT BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETŐIVEL
    SZEMBEN BÜNTETŐ ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZNI
    ÉS LEFOLYTATNI, A BŰNÖZŐK TŐRVÉNY ÁLTAL ELŐÍRT
    MÉLTÓ BÜNTETÉSÉT MEGHATÁROZVA, MEGBÜNTETNI,
    ÉS AZZAL A TOVÁBBI BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSÉT
    MEGAKADÁLYOZNI. ……….