Emlékeznek még a Kossuth Rádió előtt tett fogadalmunkra? Ismét bebizonyosodik, hogy akkor jól döntöttünk. A “zokosok” azt tartják, hogy az firkászokkal nem szabad újat húzni mert utána bemocskolják az embert, ezek így is úgy is csak mocskolódnak, tehát nekünk sem szabad kímélni őket, ez háború. Néhány napja megkeresett egy “újságíró” Élő Anita néven mutatkozott be. A Heti Válasz részére szeretett volna egy interjút készíteni telefonon. Kérdései elég zavarosak voltak, több mint gyanús. Ezért mondtam küldje meg kérdéseit és megválaszolom azokat, így nem lehet félreértés, hogy ki mit mondott és ki mit hallott félre. Alább olvashatják barna színnel a hölgy kérdéseit és feketével az én válaszaimat. A legvégén pedig jön a csattanó

1. “Internetes kiáltványában azt jelezte, hogy 50 ezer támogatót szeretne maga mögé, egyébként “leteszi a lantot”. Ennek a fele jött össze a honlap tanúsága szerint. Mi az oka annak, hogy nem sikerült ennél nagyobb tömeget mozgósítania?

Én óriási sikernek tartom, hogy több mint 21 ezer ember merte adni a nevét, címét ehhez az ügyhöz és az én felhatalmazásomhoz. Ez több mint az összes parlamenti párt tagsága együttvéve, ha nem tévedek és hol van még a tavaszi választás. Sokkal több támogatónk lesz a választásokig mint ötven ezer, ehhez nem fér kétségem, hogy érdemben képviselhessük az ügyüket.

2. Az egycélú pártok az elmúlt húsz év során nem voltak sikeresek, a devizahitelesek megsegítésén kívül milyen konkrét céljai vannak a politikai mozgalmuknak?

Itt mindjárt tisztázni kellene egy nagyon fontos dolgot. A „devizahiteleseket” nem kell megsegíteni. Akiket ma devizásoknak hívnak semmi közük a devizahitelekhez. A magyar hatályos törvényeket kell betartatni és azoknak érvényt szerezni, ezáltal megoldódnak egy csapásra a vélt problémák és a költségvetésnek ez egy fillérjébe sem fog kerülni, viszont jó néhány prominens személyt törvényszék elé kell állítani.

A Haza Nem Eladó Mozgalom a magyar nemzeti érdekek képviseletét tartja a legfontosabbnak. Ezért indulunk az országgyűlési választáson. Magyarország az elmúlt évtizedek alatt elvesztette a politikai és gazdasági szuverenitását, nem beszélve az állami vagyonról és ha hagyjuk, az embereket a magánvagyonukból is kiforgatják fehérgalléros bűnözők. Magyarországon mindenkinek boldogulnia kell aki dolgozik és meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy mindenki dolgozhasson. Ma egy kitelepítési folyamat zajlik, menekül mindenki az országból aki csak teheti, mi ezt a tendenciát fogjuk megfordítani. Akkor mondhatjuk el, hogy sikeresek vagyunk, ha itt újból érdemes lesz élni, családot alapítani és jövőt tervezni. Ez a célunk röviden.

3. Milyen értékrendűnek tartja a mozgalmát (konzervatív, liberális stb)? Mely pártokkal kötne szövetséget? S melyekkel bizonyosan nem?

Mi igyekszünk nem beskatulyázni magunkat egyik ilyen karámba sem. Ha nagyon őszintén válaszolok erre, akkor azt mondom, hogy a Mozgalom sem nem baloldali, sem nem jobboldali, vagy konzervatív illetve liberális, a megszokott értelemben. Elsősorban azért nem mert ezeket a fogalmakat már mind lejáratták. Ugyanakkor mindezekből minden megtalálható bennünk. Jobboldaliak vagyunk egy kicsit mert a tisztességgel szerzett magánvagyon szerintünk szent és sérthetetlen kell hogy legyen, a vállalkozói szellem a garancia az egyén önmegvalósítására. Baloldaliak vagyunk egy kicsit mert azt valljuk, hogy a nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen ágazatokat állami kézben kell tartani. Ilyen például az ország lakosságának alapellátását biztosító élelmiszer ágazat, közműrendszer, fegyveripar, stb. Konzervatívak vagyunk egy kicsit mert a Magyar Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának a helyreállítását nélkülözhetetlennek és elsődleges szempontnak tartjuk. Csakis a múlt szilárd alapjaira építhető a jelen és a jövő. Végül liberálisok is vagyunk mert úgy gondoljuk, hogy az egyén szabadsága mindennél fontosabb, de a szabadság nem jelentheti azt, hogy mindent szabad, mert jelenleg a liberalizmus alatt leginkább az élősködést és az aberrációt értelmezik nagyon sokan. Nem merült fel szövetségre lépés semelyik parlamenti párttal sem eddig és azt hiszem ez így marad a közeljövőre nézve is. Mi az arany középutat céloztuk meg.

4. Megfelel-e a valóságnak, hogy a Soros Alapítvány támogatja a céljait, ha igen, milyen összeggel vagy formában?

Ez vicces, ez a legjobb. Ezt még nem hallottam, pedig már sok mindent mondtak rólam, azt hogy 140 milliót sikkasztottam az adósok pénzéből, hogy CIA és FSZB ügynök vagyok egyben, de hogy a Soros Alapítvány… Na ez tetszik. Az én szemeben Soros György a világ egyik legnagyobb szélhámosa. Ha jól tudom akkor Oroszországban tán elfogató parancsot is kiadtak ellene. Ott nem garázdálkodhatnak kedvükre. Persze attól még nekünk marad a Soros által kitaníttatott Orbán meg Kövér, na nem mintha Gyurcsány és Bajnai különb lenne. Kérdésére válaszolva nem támogat a Soros Alapítvány.

5. “Kis paprikajancsikról” ír a kiáltványában, ha jól értem a többi devizahiteles szervezeteket érti ezen. Melyek a paprikajancsik, ön szerint, és melyekkel fog/na össze?

Kis paprikajancsiknak a kis paprikajancsikat neveztem és azokkal nem szokás összefogni.

6. MI volt az a találmány, amellyel nemzetközi sikert ért el?

2011-ben a Genfi nemzetközi találmányok kiállításán a környezetvédelem és energia kategóriában aranyérmet nyert a mágneses érintkezés mentes forgatónyomaték átviteli rendszerem. Ön az első újságíró aki ezirányú kérdést tesz fel, annak ellenére, hogy a médiák értesítve lettek erről, de sikeresen elhallgatták az eredményt. Állami segítség nélkül, magán finanszírozásból vettem részt és egyedüli magyar voltam a kiállításon 2011-ben. Büszke voltam, hogy ott lehettek a magyar zászlók nekem köszönhetően.

7. Miért éppen az ócsai lakóparktól indul az október 20-i demonstrációjuk?

Ennek semmilyen más oka nincs, mint felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy a gettósítás nem megoldás. A törvények betartása és betartatása lehet csak a megoldás.

8. Ön szerint mi az oka annak, hogy miközben a média gyakran és nagy terjedelemben foglalkozik a devizahitelesek ügyével, Ön mégis úgy érzi, hogy elhallgatják a mozgalmukat? Miért nem sikerül jobb médiakapcsolatokat kiépíteniük?

Nagyon egyszerű oka van. A média látszólag tényleg sokat foglalkozik a „devizahitelesek” ügyével, de ez csak a felületes szemlélőt elégíti ki. Valójában a média mindent elkövet az igazság eltussolására. Ma Magyarországon nem beszélhetünk független médiáról. Ha nem éppen politikai kötődés miatt van fogva valaki, akkor a reklámhirdetésekkel tartják sakkban őket és ez talán legkirívóbban a pénzintézetek reklámjaira érvényes. Számtalanszor kértem a médiákat, hogy biztosítsanak 15 perc élő közvetítést, hogy bemutassuk a bizonyítékainkat, kértük, hogy ütköztessük érveinket a Bankszövetség szakembereivel. Lehetőséget adunk, hogy cáfolják meg állításainkat, erre még nem vállalkozott senki. Ez az oka, hogy nincsenek jobb média kapcsolataink, mert kendőzetlenül az igazság kimondása nem kívánatos a fősodrású médiában. Inkább olyan szervezeteknek és személyeknek biztosítanak teret, akik látszólag odadorgálnak, de valójában elhomályosítsák az igazságot.”

A feltett kérdésekre a fenti válaszokat adtam, de kértem, hogy megjelenés előtt mutassák be, milyen szövegkörnyezetben akarják megjelentetni és milyen szöveget, mert bizalmam irántuk NULLA. Mint olvashatják, jól tettem, hogy így jártam el, kiragadott mondatrészeket használnak fel a honlapról, ami így önmagában alkalmas a lejáratásra. Ez egy megrendelésre szerkesztett piszok, ez nem újságírás. Ezt telefonon  közöltem is a tisztes hölggyel aki kikérte magának és kinyomta a telefont. Se pá se puszi. Mint írta, gyorsan válaszoljak rá, mert ma megy a nyomdába, húzzam alá ha módosítani akarok valamit. Ebbe? Ne vicceljenek, aláhúzni? Áthúzni az egészet és ráírni, hogy PISZOK! Ezért úgy döntöttem, hogy megjelentetem, mielőtt nyomdába kerülne ezt a “szellemi” terméket, ez elég fricska a Heti Válasznak, olyan cikket jelentet meg amit már ingyen olvashatnak a világhálón, én biztos már nem fogom megvenni az e hetit. Lehet futni a bírósághoz ajvékolni…

Kásler Árpád.

és íme ami a fenti kérdések és válaszokból kikerekedett…(Csak zárójelben megemlítem, hogy a BAÉSZ nem alakult és nem alakul párttá, hülye firkász)

“Devizában kereskednek

A választások közeledtével sorban alakulnak párttá a devizahitelesek megsegítésével foglalkozó szervezetek. Vajon bele tudnak-e szólni a nagyok játszmájába? A Heti Válasz bemutatja, miért nincs erre esélyük.

Pénteken folytatódik az év perének tartott OTP elleni jogvita, az LMP törvényjavaslatot terjesztett be, bankokat rohamoznak meg adósok, hogy tiltakozó cetliket ragasszanak a bejáratukra – forr a levegő a devizahitelek körül. Csak Csányi Sándor házánál fagyos a légkör, napok óta alszanak a bitumenre rögzített sátrakban az utcán a tiltakozó devizahitelesek. Aligha választhatták volna önkínzóbb és kevéssé látványos módját a demonstrációnak, éjjel mínuszok csikorognak a budai hegyekben, s az utcában a saját szimpatizánsaikon – a 3-4 „vándortáborozón” és óránként 2-3 kilátogatón kívül – csak házat biztosító öt rendőrautóban ülők és a vadgesztenyét gyűjtő óvodások láthatják őket.

Póka László Nem adom a házamat! mozgalom

Hitelközvetítőből lett érdekvédő. Nem kíván indulni a választásokon. Bármelyik párttal együttműködik, hogy megakadályozza a kilakoltatásokat.  

 

A Póka László, az egyre radikálisabb eszközöket használó (hol Orbán Viktor, hol Kövér László házánál táborozó) egykori autóvillamossági szakember ingatlanosként és hitelközvetítőként eleinte maga is haszonélvezője volt a 2004-ben kezdődő a devizahiteles boomnak. Nemcsak házakat kínált, hanem hozzájuk való olcsó kölcsönt is. Az átlagosan 8-10 millió forintos frankhitelek darabján 250-300 ezer forintot keresett, tíz alkalmazottal futott a vállalkozása. Azóta fordult a kocka, immáron évek óta a saját kilakoltatása ellen is küzd. Nem adom a házamat! – ezt írta az otthonára kifeszített transzparensre, ez adja a mozgalom nevét is.

„Nem az baj, hogy én megtévedtem, az a baj, hogy a többiek nem követik a példámat. Hol vannak a banki ügyintézők? Ők lehetnének a perek koronatanúi. – érvel az ügyvédeket is a barikádokra hívva. Tömeg nem áll mögötte, de elszánt támogatói azért vannak annyian, hogy több kilakoltatást sikeresen akadályozhattak meg. „Félnek tőlünk” – mondja, utalva rá, hogy terrorcselekménnyel való fenyegetés gyanúja miatt vették őrizetbe, amiért valamelyik Oktogon melletti bank kirakatát be akarta törni nemzeti színűre festett csákányával. Végül a bíróság úgy látta, ez belefér a véleménynyilvánítás szabadságába. Most hungarocellből készült új csákányával jár-kel, s híveivel együtt gesztenyével összefogott kék nyakkendőben demonstrál, ám amikor tudakolnánk, mit is jelent a nyakában a kendő, azt feleli: semmit. Mozgalma nem alakul párttá, de szeretné, ha a pártok mellé állnának. Pechjére azonban csak a Jobbik és a Munkáspárt lát fantáziát benne, s ez többeket elriaszt, mint ahány támogatót hoz.

Lázár Dénes ügyvéd, PITEE

A Németországban dolgozó ügyvéd azt gondolta, szakértelmére felfigyel a pénzügyi szféra, így jól kereső állást kaphat és hazaköltözhet. A próba túl jól sikerült, pert nyert az OTP ellen. Politikai ambíciói nincsenek.

Közben csak úgy ömlenek a perek a bíróságokra a Kúria július negyedikei határozata óta, amelyben előbb semmisnek mondtak ki egy OTP-s devizaszerződést, majd arra hivatkozva, hogy az adós ügyvédje nem tiltakozott ellene –újra érvényesnek minősítették. Ebből tanulva a hitelesek most csak a szerződés megsemmisítését kérik. Lázár Dénes, „a nem tiltakozó” ügyvéd pedig harmadik hónapja fogja a fejét, azt állítva: az évekig tartó per maga volt a tiltakozás az érvényessé nyilvánítás ellen. A Kúria döntése a gyakorlatban annyit tesz, hogy a visszakövetelt ötmillió forint helyett csak két-háromszázezret nyerhet az általa képviselt adós.

Lázár nem tör politikai babérokra. A Passaui Egyetem jogi karán végzett, németországi és bécsi jogi tapasztalata is van, de haza szeretne jönni, ehhez nagy visszhangot kiváltó ügyekkel akarta felhívni magára a figyelmet, hogy a kinti életszínvonalát biztosító állást találjon. A Pénzügyi és Ismeretterjesztő és Érdekvédő Egyesületnek (PITEE) nevezett „titkos” társaságnak ő az egyetlen „látható” tagja, a többiek – ha egyáltalán léteznek –külföldön élő közgazdászok, akik nem vállalják fel az arcukat, mert a bankokkal való szembefordulás elvágná itthoni karrierlehetőségüket. Lázár így lett a legsikeresebb és legcsalódottabb devizahiteles ügyvéd. Most pénteken– noha forintra válthatná a Kúria határozatát – nem kéri az aprópénzt, azt követeli, hogy a teljes szerződést semmisítsék meg, és mondják ki: hibás volt a Kúria ítélete. Ennek persze egy első fokú bíróságon a minimálisnál is kisebb az esélye.

Róna Péter Közgazdász

Az LMP-közeli ügyvéd-bankár nem indul képviselőként, és miniszterelnök-jelöltséget sem vállal 2014-ben. Politikai visszavonulásának azonban ellentmond, hogy az LMP-vel közösen dolgozta ki a múlt pénteken beterjesztett törvényjavaslatot.

Róna Péter, közgazdász, ügyvéd maga is úgy látja, hogy a szerződések semmisek. Az LMP-vel múlt héten benyújtott törvényjavaslattal azonban fordítana a dolgok menetén, nem az anyagilag kivérzett adósoknak kellene perbe vinniük a betonerős bankokat, hanem fordítva. Csak akkor lehetne a jövőben bárkit kilakoltatni, ha a bíróság kimondaná, a szerződés rendben volt. Az oxfordi egyetem professzora szerint ez így történik a nyugati államokban is. A 71 esztendős, Magyarországról 1956-ban még gyermekként emigráló közgazdász meghökkentően népszerű az indulataikat nehezen artikuláló devizaadósok között. Kézen fekvőnek tűnne hát, hogy az LMP képviselőjelöltként vagy akár miniszterelnök-jelöltként indítsa a következő választásokon. Határozott nemmel felel erre, egyetlen célja van: bebizonyítsa, hogy a hazai banki tevékenység olyan távol áll a valóditól, mint a prostitúció a szerelemtől. A bankárbarát ítélkezésnek meg kell változnia, és igazolásul az Európai Bíróság idén májusi ítéletét nevezi meg, amely szerint a bírónak hivatalból kell képviselnie az ügyfél érdekeit, s ha annak jogi képviselője nem vette észre a semmiségi okot a hitelszerződésben, ezt helyette kell megtennie.

Adósbarát döntés körvonalazódhat a Kásler Árpád kontra OTP perben is, ahol egyebek mellett az a kérdés, tisztességtelen-e, ha a bank a kezelési költséget is devizában számította fel. Kúria az Európai Bírósághoz fordult, és úgy tudjuk, jelenleg az államok előzetes véleményének meghallgatásánál tartanak, ezek kedvezőnek látszanak Kásler számára.

Kásler Árpád, Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete

Hónapok óta az Európai Bíróságon parkol devizaügye, amit jogerősen is megnyert az OTP-vel szemben. Az Amerikából hazatért vállalkozónak 21 ezer internetes támogatója van, polgármester-jeöltként elbukott, most „Kell egy vezér” jelszóval a parlamentbe készül.

Ám ha ez így lenne, azzal mennybe mehetne a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. Az eredetileg technikusi végzettséggel rendelkező, Amerikában anglisztikai tanulmányokat folytató 41 éves feltaláló-vállalkozó immár a Rendszerváltó Mozgalom Párt elnökeként gyűjt támogatókat. „Pezseg a vérem, és prüszkölök. Harci kedvem az egekben, közben meg fenem a kardom, de mi haszna ennek felhatalmazás nélkül?” Az interneten eddig 21 ezer követőt gyűjtött, de a bíróságon egyelőre sikeresebbnek tűnik, mint a politikában. Gyula polgármesteri székéért indulva mindössze a szavazatok 6 százalékát kapta meg. Kézenfekvőnek tűnne a szervezetek összefogása, ám róluk így gondolkodik: „túl sok kis paprikajancsi ugrabugrál a placcon”. Október 20-án Ócsáról tervez demonstrációt a fővárosba.

Falus Zsolt Ferenc, Bankcsapda Egyesület

A pártalapításán fáradozó informatikus végzettségű férfi uniós fórumokon támadja a magyar bankfelügyeletet, amiért nem töltötte be a feladatát. Fő célja a végrehajtások megakadályozása.

A menetben azonban aligha lesz ott korábbi szövetségese, a magát egy amerikai filmvígjátékról Bankcsapdának nevezett egyesület, miután Kásler ennek vezetőjét, Falus Ferenc Zsoltot a minap leárulózta. A Bankcsapda vezetője is műszaki ember, informatikai főiskolai diplomájú, és ő is bankot alapít. A korábban limuzinkölcsönzéssel, benzinkutazással próbálkozó budapesti vállalkozó nem kis fába vágta a fejszéjét, most az Európai Bizottságot perli, amiért megtagadta, hogy eljárást indítson a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellen. A fő célja a végrehajtások megakadályozása, szeretné, ha a mostani banki egyeztetések alatt kilakoltatási moratóriumot hirdetnének.

Balogh Béla Koppány csoport

A 2006-ból, a Kossuth térről ismert mozgalmár által vezetett csoport szimbolikája a Jobbikéra hasonlít. Nem akar pártot alapítani, a kilakoltatások megakadályozásával segíti a adósokat. 

Nincs jogi vagy pénzügyi végzettsége a két gimnáziumi osztályt befejező Balogh Bélának, a Koppány Csoport vezetőjének sem. A Kúria júliusi döntése után a Margit körutat lebénító, Árpád-sávos zászlók alatt búvárszemüveggel vonuló férfi 2006-ban kezdte meg politikai pályafutását a Kossuth téren. A Forradalmi Nemzeti Bizottmány egykori vezetőjének nem volt devizahitele, és tagadja, hogy bármi köze lenne a Jobbikhoz. A Heti Válasz tudósítója maga is látta, hogy Z. Kárpát Dániel instruálta a koppányos tüntetőket a Kúria előtt. Ám, aki a búvárszemüveg mögött is jelképet lát, téved, ez a tüntetős múltból hozott praktikus védőeszköz „gáztámadás” (értsd paprikaspray) esetére. Az évek óta felesége fodrászüzletéből élő férfi szerint nehéz együttműködnie a többi szervettel, mert azok mind „pénzorientáltak”. A Koppány-csoport viszont csak arra gyűjt, hogy a vezető több százezer forintos szabálysértési bírságait kifizessék, amelyeket a kilakoltatások során az adósok megvédése során szedett össze. Balogh Béla szótlanná válik, amikor a Fővárosi Bíróságon ellene folyó büntetőperről kérdezzük, nem kommentálja, hogy első fokon lopásért nem jogerősen elmarasztalták.

Ellentmondásos csapat a devizahiteleseket képviselő civileké, de mintha a magyar állam sem tudná, mit is akar. Miközben a kormány újabb ultimátumokat ad a bankoknak, a PSZÁF volt elnöke bankcsődökkel riogatta a Kúriát, s a legfőbb ügyész is az adósok álláspontja ellen érvelt. A bankkirakatot törni igyekvő Póka László ellen túlzásba esett a terrorgyanú miatt nyomozó rendőrség, és még az elegáns németországi ügyvédet, Lázár Dénest is kihallgatták, amiért egyesülete honlapján megjelent egy politikai pamflet. A labda most a koalíció térfelén pattog, valamit mondaniuk kell az LMP javaslatára. Eközben a bíróságok kivárnak, és azt remélik, hogy a kormánynak a bankokkal kötendő egyezsége miatt lekerül a vállukról a tömeges döntés terhe (nem fog). Vagy legalább a parlament módosítja a polgári törvénykönyvet elvágva a nyerő utat az adósok elől. Ha egyik sem történik meg, a hitelesek tömegével kezdenek majd nyerni a bankok ellen.  Ám ezzel újabb perlavina indulhatna el annak tisztázására, mit is jelent az eredeti állapot visszaállítása – mit követelhetne a bank: csak a forintban folyósított összeget? Vagy a szerződésben szereplő svájci frankot mai árfolyamon? Az előző elsöprő adósgyőzelmet jelentene, a második pedig döntő banki diadalt.

 Élő Anita, Heti Válasz”