…és a felek egyéni érdekérvényesítési lehetőségének biztosításához
Osztheimer Katalin tanulmánya
Idézet a tanulmányból:
1. idézet:
A hatályos Polgári perrendtartás (Pp.) már az alapvető elvei között kimondja, hogy a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el, valamint, hogy a bíróság a törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van (3. § (1) és (2) bekezdés).
A törvény a keresetlevél tartalmi elemeként jelöli meg az érvényesíteni kívánt jogot, valamint a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (121. § (1) bek. c.) és e.)) pont
A bíróság csak eltérő rendelkezés hiányában teheti azt meg, hogy a felek által előterjesztett kérelemnek helyt adjon. Nem úgy, mint a Porsche Bankos perünkben, amikor a Bank kölcsöntartozás Adós általi megfizetése iránt nyújtott be keresetet, de nem azt az összeget jelölte meg kölcsönösszegnek, mint amit a szerződésben megjelölt. A szerződés szerinti kölcsönösszege a forint volt, a keresetlevél szerinti pedig a deviza. A bíró látta, hogy a szerződésben három helyen van megjelölve a forint mint kölcsönösszeg, de mégis helyt adott a Bank keresetének, A szerződésből egyértelműen kitűnik, hogy hitelkérelem forint, banki elfogadó nyilatkozat szerint a kölcsön összege a forint, és az ÁSZF ( általános szerződési feltételek) szerint is a forint a kölcsön összege.
Erre kért a Bank kamatot és árfolyam különbözetet . A bíróság, annak ellenére, hogy elmondtam, hogy a keresetlevél ellentmondásban van a szerződéssel, mert a keresetlevélben a forint+ árfolyam különbözet a kölcsönösszeg, de nem volt átadva, mégsem a hatályos törvényi rendelkezés szerint döntött. Elfogadta a Bank keresetét, holott a pénzkölcsön adás esetén csak akkor van joga a kölcsönadást elrendelő törvények szerint követelnie a Banknak, ha a kölcsön összegét rendelkezésre is bocsátotta. A Porsche Bank ellenben a keresetben megjelölt kölcsönösszeget, a devizát nem bocsátotta rendelkezésünkre. Viszont a keresettel az igényét hozzáigazította a hatályos törvényi rendelkezésekhez, miközben a valóságban nem nyújtott pénzkölcsönt: a követelt devizaösszeg árát adta át a folyósítás napi vételi áron forintban De mégis kölcsönkamatot számolt fel az át nem adott devizaösszegre.
2. idézet:
A magánjogi jogviták természetéből fakadó sajátosságok tudatosításaként a kilencvenes években jogalkotói szinten deklarálásra került, hogy a bíróság feladata nem a felek saját érdekeinek érvényesítése a felek helyett és esetlegesen akaratuk, de legalábbis nemtörődömségük ellenében, hanem a felek egyéni érdekérvényesítési lehető ségének biztosítása egy hatékony, semleges perrendben.
A polgári per alapelvei pedig többé már nem egy abszolút, anyagi jogi értelemben vett igazságosság elérését szolgálják. A bírói döntés köznapi értelemben elvárt igazságossága ugyanis mindenekelőtt a jogvita eldöntése során releváns, az adott jogviszonyra vonatkozó anyagi jogi normák tartalmán, szellemiségén múlik. A Polgári perrendtartásnak ehhez képest „csak” azt kell garantálnia, hogy a jogvita eldöntésének rendje, az a mód, ahogy a vitás ügy elbírálásra kerül, tisztességes legyen.
Le kell tehát szögezni, hogy különbséget kell tenni a jogvita elbírálásának alapját jelentőjogi normák igazságossága/igazságtalansága és a jogvita elbírálásának (a vitarendezés módjának) igazságossága/igazságtalansága között.
A polgári bíróság nyilvánvalóan csak az utóbbinak teljesítésére vállalkozhat – s pontosan ez az, amely a jogkereső közönség számára oly nehezen megragadható. A polgári percéljának újradefiniálása eredményeképp megszületett új bírói szerep tehát már nem engedi meg a bírónak, hogy a feleknek anyagi jogi segítséget nyújtson.
A VI. Ppn már azt a felfogást fejezi ki, hogy a félnek az eljárási jogaival való rendelkezési szabadságát nem a bíró tényfeltárása, igazságosztásra irányuló akarata korlátozza, hanem a másik felet megillető, azonos súllyal figyelembe veendő eljárási igazságosság.
3. Félegyenlőség és a bíróság kitanítási kötelezettsége A polgári perrel szemben támasztott hatályos szabályozás a korrekt, fair eljárás követelménye a bírói pártatlanságot ugyanúgy feltételezi, mint a formális jogegyenlőséget tényleges jogérvényesítő képességgé alakító állami támogatást (lásd: költségmentesség, pártfogó ügyvéd kirendelésének lehetősége).
A Bíró esetünkben azzal vétett a vitás ügy eldöntése során a tisztességességnek, hogy nem vette figyelembe a hatályos törvényeket, és így adott helyt a bank keresetének, azaz kötelezett bennünket a devizaösszeg megfizetésére. A keresetlevél jó volt . Olyan kérelmet fogalmaztak meg, amely szerint joggal jár a Banknak a devizaösszeg, mert ezt az összeget jelölte meg a Bank kölcsönösszegnek, s ezen összeg szerint számolta ki a hátra lévő kölcsöntartozásunkat. De a Bíró nem vette azt figyelembe, hogy mi bizonyítottunk a bíróság előtt, hogy nem a devizaösszeg volt a kölcsön összege a szerződésben, és bizonyítottuk, hogy nem is az lett rendelkezésre bocsátva. A Bíró nem volt pártatlan: a mi érveinket abszolút figyelmen kívül hagyta, azokat is, amelyeket bizonylattal támasztottunk alá. Tehát figyelmen kívül hagyta a szerződésben megjelölt forint kölcsönösszeget, azt, hogy erre kölcsönkamat és árfolyam különbözet egyidejű megfizetésére kötelezett a bank minket az ÁSZF-ben, és figyelmen kívül hagyta az általunk megjelölt törvényi szintű rendelkezéseket is, kizárólag a bank érveit és keresetlevelét fogadta el, miközben a bírósági eljárás idején is csalással érvényesítette a jogát a Bank: olyan kölcsönösszeget jelölt meg a keresetlevélben, amely nem szerepelt a szerződésben, s a valóságban nem volt átadott.
A Bíró ellenben az ítélethirdetéskor kijelentette, hogy az adós megkapta a devizát, holott erről nincs bizonyíték, mivel az Adós nem kapta meg a devizát.
Ennyit a magyar bíróságról, hogy miként veszi figyelembe a hatályos jogszabályokat, s miként biztosít pártatlanságot a feleknek.
A HAZA NEM ELADÓ!
TALÁLKOZUNK 2013. OKTÓBER 23-ÁN BUDAPESTEN!
MI EGYÜTT FOGJUK A JOGAINKAT ÉRVÉNYRE JUTTATNI,
EZ NEM BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁS LESZ!
NEM LESZÜNK A RENDSZER BIRKÁI!
MI LESZÜNK A RENDSZER BÍRÁI!
Dsupin Judit
Dsupin Judit Hivatalos oldal
Forrás: http://www.glossaiuridica.hu/…/gi1201_civ_osztheimer.pdf (érdemes áttekinteni)
Kedves Dochnal Róbert !
Valóban az a leginkább árulkodó jel a devizaalapú hitelezés kapcsán, hogy valami nincs rendben, hogy sokak rosszul jártak.
Hogy kevesen bár, de jól jártak, a kettes számú gyanú arra nézve, hogy valami nincs rendben, mert ha ez egy emberektől független dolog volna, akkor mindenkinek rosszul kellett volna járnia .
Ahol a gondot látom, az az, hogy a többségi akaratot látszólagosan érvényre juttatni tudó pártíz ember, azaz a megszerzett szavazatokat felhasználó politikai elit összefonódása a pénzhatalommal nem demokrácia, és azt látom, hogy a demokráciának nem az a lényege, hogy szavazás van.
Az a lényege, hogy a teljes nemzet van a rendszer felett.
Jelenleg a nemzetnek semmiféle fennhatósága nincs a törvényhozó hatalom (az Országgyűlés ) , a végrehajtó hatalom ( a kormány) és a bírói hatalom felett , amelyek látszólag egymástól függetlenek .
Függetlenek sajnos tőlünk is. Leváltak rólunk, akik az országgyűlési választáson részt vehetünk . És kezükbe adhatjuk azt a lehetőséget, hogy nagyívben lesajnálják a mi érdekeinket , mert veszik a bátorságot, és a hatalmukat mindenek felettinek tekintve, kisajátítják az országunk adta minden lehetőséget, s az emberek munkájának eredményeit.
Teszik ezt annak igénybe vételével, hogy a látszólagos függetlenségét a kormány és a bírói hatalom egy szűk csoporttal összefonódva az emberek ellen felhasználja .
A hatályos törvények, amelyek védenének bennünket, kiforgatva vannak.
A mi érdekünket nem védik, a törvényesség a sarokba van hajintva, a bevételeinket a végrehajtó hatalom és a pénzszektor elszedi az állami hivatalok és a bíróság részrehajló tevékenységével , miközben fennen hangoztatják a függetlenségüket és a pártatlanságukat.
Tőlünk valóban függetlenek, a mi érdekünket egy pillanatra sem képviseli a végrehajtó hatalom és a bíróság .
Ezt kizárólag a Magyar Nemzet fennhatósága tudja megfordítani, amit a történelmi Alkotmány állíthat helyre .
A Magyar Nemzet egyénekből áll.
Azzal az eggyel nem értek egyet, hogy abba kell hagyni az egyén egyénként történő létezését. Ugyanis mindenkinek a saját baja miatt van közvetlen elszámolni valója a rendszerrel, és mert mindenki létezése az, ami felette áll magának a nemzetnek is, hiszen a testi – lelki létezés közvetlenül van alávetve az univerzumnak, a nemzetet pedig az egyének hozták létre. De ez által a nemzet nem magasabb szintű lett az egyénnél , hanem az egyének egysége lett .
A nemzet ugyanis nem állhat az egyének felett , nem több, mint az egyén, hanem más . A nemzet maga az, amely biztosítja , egységes kiállásával, az egyén létezését, jogait, ha már egyszer az univerzum lehetővé tette az egyén létezését .
Hogy én ezt jól látom-e , számomra is kérdés, de mégis így látom.
Azért írom le, mert az embereket arra a szintre sikerült eljuttatnia a rendszernek, hogy saját magukat nem veszik komolyan.
A saját jelentőségüket nem érzik.
A saját erejüket olyan parányinak gondolják, hogy nem is érdemesítik magukat arra, hogy a nemzet érdekében megnyilvánuljanak.
Pedig nincs más esély, mint az egységes fellépés az egyének boldogulása érdekében, az egység felmutatásával a kisebbség ellenében, amely kisebbség egységes, de igaztalan, harácsoló, mások jogos érdekeit semmibe vevő, korrupt, és olyan értékrendi válságot teremtett, amely a magyar nemzet végét fogja jelenteni, ha mi, akik ezt átlátjuk, nem fogunk össze.
Egyetértek Veled mindenben, egyedül ezt szerettem volna leírni .
Amikor az igazságtalanságot bebizonyítják, hogy igazság, akkor tudható, hogy egy teljesen elferdített logika húzódik meg a háttérben.
Logikával bármit be lehet bizonyítani. A logika sajnos nem egy abszolút és tévedhetetlen dolog.
Minden logika első lépése egy vagy több posztulátum. A posztulátum egy igaznak tartott állítás, mely nem szorul bizonyításra.
Íme egy példa a logikára:
1. lépés: a veréb az egy ló!
2. lépés: a ló súlya kb 600 kg!
Logikai következtetés: két veréb nem tartózkodhat egy ágon, mert egy ág nem bír ki 1200 kg terhelést!
Sajnos a fenti példám sokkal épelméjűbb, mint a mostani jogi környezet.
Ha egy bizonyos dologgal, mint amilyen a “deviza alapú hitelezés” nagyon sokan járnak rosszul és csak egy maréknyian járnak jól, az egyszerűen nem lehet törvényes!
És azért nem, mert a demokráciában, melyben állítólag éppen élünk, a többség akarata érvényesül a kisebbség felett.
Ott van a logikai csavar, hogy jelenleg egy maréknyi ember összefogott és Ők alkotják jelenleg a többséget. Ez úgy lehetséges, hogy a társadalom szétesett egyénekre. Egy tíz fős csoport máris többséget jelent az egy egyénből állóhoz képest.
Fel kell ébredni, hogy abba kell hagyni az egy egyénként való létezést, csoportokba kell tömörülni. Sok, sok létszám mely egy azonos irányba mozog- és ismét létrejön a többség.
Sajnos nincs más lehetőség, KI KELL MENNI 23.-án, hogy létrejöjjön az a többség, mely érdeket tud érvényesíteni.
Az ERŐ meghatározása: irányított energia.
Jelen helyzetben az energiaegységek maga az EGYÉNEK. Az EGYÉNEKNEK kell egy irányba mozogniuk.
Csakis akkor tudunk hathatós hatást gyakorolni, ha elegendő (energia) ember gyűlik össze egy helyen.
Aki nem jön ki október 23.-án, az a meglévő rendszer fennmaradása mellett cselekszik. A “nem teszek semmit” ugyan olyan ártó cselekedett, mint a “valami rosszat tettem” tevékenység.