Ha van valakinek közzé nem tett videó felvétele az eseményekről, akkor küldje meg a tisztelt ügyészségnek, nehogy homályba merüljön az igazság…
B.10.097/2013/5-1
HATÁROZAT
A nyomozás határidejének meghosszabbításáról
A közérdekű üzem megzavarásának csoportosan elkövetett bűntette miatt Kásler Árpád és társai ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályán 01000-2581/2013.bü. szám alatt folyamatban lévő bűnügyben a 2013. augusztus 20. napján elrendelt nyomozás határidejét a Be.176.§(1) bekezdése második mondatának első fordulata alapján
2013.december 20. napjáig
meghosszabbítom.
A határozat ellen a Be.195.§(1) bekezdésére figyelemmel panasznak helye nincs.
INDOKLÁS
A tényállás és az elkövetők felderítése céljából az ügyben további nyomozati cselekmények elvégzése szükséges. Ennek hiányában az ügy tárgyát képező cselekmény tényállása a megfelelő módon nem tisztázható, ezért a nyomozás határidejét meghosszabbítom.
Budapest,2013.október 28.
Dr. Losonczi-Molnár Melinda s.k.
mb.kerületi vezető-helyettes ügyész
http://fn.hir24.hu/gazdasag/2013/10/11/valutat-cserel-az-eu-es-kina/
Kína és az Európai Unió 350 milliárd jüan (45 milliárd euró, 13,27 billió forint) névértékű valutacsere-megállapodást kötött.
A három évre szóló, de meghosszabbítható szerződés aláírói a kínai jegybank, vagyis a Kínai Népi Bank (PBOC) és az Európai Központi Bank (ECB) voltak. Az eseményről Pekingben kiadott közlemény szerint a lépés a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a pénzügyi biztonságot szolgálja.
Kedves Judit! Köszönöm, hogy ebbe beavattál, vélelmezhetően az ügyészség
nem ért a jogszabályok értelmezéséhez.
“Magyarország Alaptörvénye, (2011. április 25.),
Isten, áldd meg a magyart!
NEMZETI HITVALLÁS1”
– K.cikk:) Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Tehát akkor értelmezzük ezt: Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Kihagyták, hogy Magyarország törvényes fizetési eszköze – nemcsak pénzneme – a FORINT, amelyet a Nemzetbiztonságnak kell védeni, és amelynek árfolyamát is a Nemzetbiztonságnak kell védeni. Ez a hanyag
megfogalmazás arra utal, hogy az Alkotmánybíróságnak ezt a K. fejezetet meg kellene semmisíteni.
M. Cikk) (2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.
Megint csak nem tudják még a szavakat sem, nem hogy a jogot értelmezni: az erőfölénnyel való visszaélés tipikus kategóriája ez, amikor egy idegen ország valutájához kötik a forintban törlesztendő kölcsönök törlesztését, de a szerződésben sok esetben csak az idegen ország valutájáról (devizájáról) beszélnek.
Itt is már be kellene avatkozni az Államnak, hiszen a Ptk.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
ELSŐ RÉSZ
5. paragrafusa kimondja:
5. § (1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.
(2)9 Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.
(3) Ha a joggal való visszaélés jogszabály által megkívánt nyilatkozat megtagadásában áll, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. A jognyilatkozat pótlására különösen akkor kerülhet sor, ha a jognyilatkozat megtételét illetéktelen előny juttatásától tették függővé.
Ehhez azt hiszem, nem kell magyarázatot fűzni.
————————————————
X. fejezet, A tulajdonjog tartalma és védelme,
A birtoklás joga, 98. § A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem.
Ehhez ügyvéd írt egy magyarázatot:
“A lazább verzió szerint is csak az ingatlanvásárláshoz nyújtott
hitel esetében van alapja a banknak elidegenítési és terhelési tilalmat
bejegyeztetni a Földhivatalnál. A szigorúbb álláspont az, hogy ilyet
adás-vételi szerződésekben csak az eladó részére lehet kikötni.
Minden más a bankok Földhivatalra gyakorolt nyomásának a következménye.
Kivételt a Jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény ad, amely megengedi
a JELZÁLOGHITELEZŐ pénzintézetek részére az ingatlan terhelését.
A vételi jogot eltörölték, a Hitelintézeti Törvényben már ez áll:
200. §1242 Semmis a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződés, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.
(Megállapította: 2009. évi CL. törvény 55. §. Hatályos: 2010. I. 1-től. Lásd: 2009. évi CL. törvény 170. § (17)-(19).)
————————————————————
A pénztartozás. A kamat (Ptk)
231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
Ha a FORINTOT, mint Magyarország törvényes fizetési eszközét (nem pénznemét, ahogy ezek a barmok írták), védelem alatt köteles tartani a Nemzetbiztonság az Állam felügyelete alatt, akkor a Ptk. ezen része támadható és Alkotmánybírósághoz kell fordulni, sőt, bármit meg kell tenni, hiszen akkor MAGYARORSZÁG törvényes védelme nincs ellátva és akkor miért is fizetik az állampolgárok a NEMZETBIZTONSÁG különféle hivatalaiban dolgozókat?????? Közröhely elvileg, gyakorlatilag bűncselekmény.
És ellent is mond a Ptk. 5. paragrafusának!!!
————————————————————————————–
Ptk, A teljesítés lehetetlenné válása
312. § (1) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős, a szerződés megszűnik. A teljesítés lehetetlenné válásáról tudomást szerző fél haladéktalanul köteles erről a másik felet értesíteni. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó felelős.
(2) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a kötelezett felelős, a jogosult a teljesítés elmaradása miatt kártérítést követelhet.
(3) Ha a teljesítés olyan okból vált lehetetlenné, amelyért a jogosult felelős, a kötelezett szabadul tartozása alól, és követelheti kárának megtérítését.
Nos, mivel Magyarországon az állampolgárok a Nemzetbiztonság védelme alá tartozó pénznemben és 1946. augusztusa óta törvényes fizetési eszközben (Alaptörvényt támadnia kellett volna az Alkotmánybíróságnak) kapják a fizetésüket, javadalmazásukat, abban számolnak mindenhol (szolgáltatóknál, boltokban, bankokban csak átváltási papír és igazolás mellett külföldi valutát forintra váltani…!!), a teljesítés lehetetlenné válásáért eleve a jogosult (a BANK) a felelős.
————————————————————————————-
XXX. fejezet A felelősség egyes esetei
A veszélyes üzem működéséből eredő károk
345. § (1) Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó
tevékenység körén kívül esik.
A banküzem működése veszélyes üzem, mivel felsoroltam, hogy a forint árfolyamát hányféle tényező alakítja és tudott, hogy a Nemzeti Bank megszüntette a sávokat és az intervenálás lehetőségét az árfolyamváltozásnál, a Nemzetbiztonságnak fokozottabban kellett volna
védenie a FORINTOT, mint Magyarország törvényes fizetési eszközét, nem pedig pénznemét.
Idézet:
A forint árfolyamsávja vagy ingadozási sávja, intervenciós sávja az a sáv volt, amelyben a forint ingadozhatott, mielőtt 2008. február 26-án – a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közös döntése alapján – Magyarország áttért a lebegő árfolyamrendszerre[1] (lásd még: A forint árfolyamrendszere).
A forinttal 1992-ben kezdtek sávos árfolyamrendszerben kereskedni, amelynek közepét, a „középparitást”, egy valutakosárhoz képest határozták meg (ez utóbbit 2000. január 1-jétől 100%-ban az euró alkotta). A Magyar Nemzeti Bank úgy tartotta a sávban a forintot, hogy a sáv „erős” szélén forintot adott el, a „gyenge” szélén pedig devizatartalékaiból igény esetén devizát adott volna el (de ez utóbbira nem volt példa).
2001. május 4-étől ± 15,00% – 2003. június 4-én a sáv közepét 2,26%-kal leértékelték, azaz az egész sávot ennyivel tolták el a gyengébb irányba. A középparitás azóta 282,36 forint/euró, a sáv erős széle 240,01, gyenge széle 324,71 forint/euró. 2008. február 26-ától a Monetáris Tanács és a kormány közös döntése értelmében az árfolyamsáv megszűnt.
Vagyis olyan dolgot követtek el, amellyel nincs mód a FORINT mint Magyarország törvényes fizetési eszközének (a pénznem megjelöléssel a fenekét törölheti ki valaki, szakember ilyet nem írhat le) a védelmére, az árfolyamra ható tényezők elleni védelemre. Hol volt a NEMZETBIZTONSÁG?
Mivel nem csatlakoztunk az EURO zónához, hogyan merték megváltoztatni az addigi súlyozott árfolyamkosarat, amiben a dollár és más külföldi valuták is benne voltak, súlyozva?
A 30 százalék széles árfolyamsávot 2001-ben azon várakozás mellett hozták létre, hogy Magyarország 2006-ban bevezeti az eurót, azaz 2004-ben már az ugyanilyen szélességű sávot alkalmazó Európai Árfolyam Mechanizmus (ERM-2) része lesz.
Igen, csakhogy erre mondta jogosan Róna Péter úr, hogy hiába hivatkoznak erre, hogy mint “GODOT-ra várva” (SZAKEMBEREK?????) várják az Euro bevezetését, a kölcsönszerződsében nem EURO szerepel, hanem CHF és JPY, az eredetiben. Ugyan felajánlották az EURO-ra váltás lehetőségét, de csak akkor, amikor már kb. 50 %-kal megemelkedett az árfolyam.
Az Európai Árfolyam Mechanizmust Soros György korábban már megtámadta, de ez hosszú lenne!
A forint az Európai Unió bővítése számára utat nyitó ír népszavazás nyomában a sáv szélére erősödött, amiben szerepet játszott az a spekuláció is, hogy eltörlik a forintsávot (amibe azonban a gyenge forint politikáját folytató Medgyessy Péter vezette szocialista kormány nem ment bele). Ez volt az „első forintválság”, amelyet 2003 folyamán még kettő követett, ezúttal már a forint gyengülését maga után vonva, hiszen a befektetők tudatára ébredtek a magyar gazdaság alapjai meggyengülésének. Az árfolyamsáv kérdése évekre háttérbe szorult, bár feledésbe nem merült.
A forintárfolyam változásába való intervenálás (intervenció: beavatkozáős, protekciós, védelmi céllal) eltörlését semmi nem indokolta gazdaságilag, sem az EU csatlakozásunk, sem a világgazdasági helyzet “javulása” ????
——————————————————————————————
XXXII. fejezet
Jogalap nélküli gazdagodás
361. § (1) Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
Ez összefüggésben van a Ptk. 5. paragrafussal, a Nemzetbiztonság feladatával, továbbá azzal is, hogy Magyarország állampolgárai FORINTBAN kapják jövedemüket.
valamint a Hitelintézeti törvény Ügyfelek pénzének a védelme…87/L. §
(2) A pénzforgalmi intézmény nyilvántartásait az átvett pénzeszközökről úgy vezeti, hogy azok
a) pontosak legyenek, és az ügyfél pénzeszközeiről mindenkor valós képet mutassanak, és
b) alapján bármikor, késedelem nélkül biztosítható legyen az ügyfél, valamint a szolgáltató saját pénzeszközeinek elkülönített nyilvántartása.
Tehát amikor a bankok arra hivatkoznak, hogy nem tudják bemutatni, hogy az EGYES szerződések mögé hogyan vásárolnak devizát, akkor ez az 1996. évi CXII. Http. passzus is sérült.
És akkor még itt bejön a képbe a számviteli fegyelem és rend, valamint a
mérlegen kívüli tételek fogalma. Valamint a prudens működésen kívül a könyvvizsgálók szerepe!!
——————————————————————————————
A pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő pénzügyi szolgáltatás
3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, illetőleg devizában, valutában:
a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz – saját tőkét meghaladó mértékű – nyilvánosságtól történő elfogadása;
b)33 hitel és pénzkölcsön nyújtása;
Így szól a Hitelintézeti Törvény (1996. évi CXII. törvény) e paragrafusa.
Az illetőleg szót a Közbeszerzési Tanács már megkérte, azt jelenti:
VAGY. TEHÁT vagy FORINTBAN vagy DEVIZÁBAN lehet csak kölcsönt nyújtani.
A deviza alapot ebbe a törvénybe – ezt a törvényhelyet figyelemen kívül hagyva – az Orbán-féle Parlament szavazta meg…mert később már szó esik devizában nyilvántartott vagy deviza alapról is…
——————————————————————————
És akkor innentől még sorolhatnám Róna Péte úr, Damm Andrea és mások észrevételeit, nem beszélve a 93/13-as EU irányelvről…..
Szóval ezek diplomás, vezető pozícióban lévő szakemberek???
———————-
Továbbá, a kötelmi jog szerint (A kötelmi jog hatályos magyar szabályozását 1959. évi IV. törvény negyedik része tartalmazza.)
Jogosultság és kötelezettség egysége
A kötelem mindkét alanyának lehetnek jogai és kötelezettségei is. A jogok és kötelezettségek összességükben jellemzően kiegyenlítik egymást, egyensúlyban vannak.
Kötelezettség és felelősség viszonya
A kötelezettség magában foglalja az érte való felelősséget is. A kötelezettség teljesítéséért a kötelezett főszabály szerint a teljes vagyonával felel, de csupán kötelezettsége mértékéig.
Mivel FORINTOT folyósítottak a folyószámlára, de anélkül hogy a devizaátváltás igazolták volna, a kötelezettség a kötelmi jog szerint is csak arra az összegre és kamataira vonatkozhat, amelyet FORINTBAN utaltak a bankszámlára.
Ez még mindig a kötelmi jog “tantárgyába” tartozik:
A szerződéskötés folyamata – Szerződés előkészítése
A keresleti oldalon a szükséglet felmérésére, az anyagi lehetőségek és a piaci kínálat számbavétele.
A kínálati oldalon a termelési-értékesítési viszonyok, készletek felmérésére, a kereslet felmérésére, piacszervezésre.
Még mindig a kötelmi jog körébe tartozik:
” Közös szabály, hogy tévedés, megtévesztés és fenyegetés címén az ingyenes szerződések akkor is megtámadhatók, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.” (jelen esetben a másik fél a szerencsétlen BANK, amely kockázatkezelésénél sem ismert fel semmit…)
Továbbá, még mindig a kötelmi jog keretén belül:
“Feltűnően nagy értékkülönbség objektív esete
Ebben az esetben anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezet- né, vagy az egyik fél a másik helyzetét használná ki, a szolgáltatás és az ellen- szolgáltatás között az egyenértékűség elve lényeges sérelmet szenved.”
Amikor én felvettem a kölcsönt, amely a szerződsében csak CHF-ben szerepelt, folyósítani forintban folyósították a forint számlámra egy közbenső, belső banki technikai számla segítségével, de ÁTVÁLTÁSRÓL nekem hivatalos papírt nem írtak (ez olyan, mintha a pénzváltó nem adna igazolást, ha odamész és kérsz devizát forintodért, vagy a devizát visszaváltod forintra, Magyarország törvényes fizetési eszközére (nem pénznemére).
Tehát nem szándékoztam a bankot súlyosan sok sok millióval megajándékozni, hiszen eleve forintban akartam szerződni, de megtagadták, később írásban is kértem, sőt, az ERSTE Sztanó Imre vezérigazgatójához is írtam ez ügyben, elutasították.
Tehát tessék mondani hol van a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között az egyenértékűség?????
Kedves Ibolya!
Gratulálok!
Részemről azzal szeretnék hozzájárulni az általad kifejtettekhez, hogy egy 2012. június 29-i keltezésű , a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztályától kapott ügyészségi állásfoglalást a saját igazunk bizonyítására hasznosítom, miközben az Ügyészség célja a teljes ellehetetlenítésünk volt.
Mivel a dolgok rendkívüli módon össze vannak keverve, jogi értelemben, ezért a jogtalanságon alapuló követelések miatti helyzetet nehéz tisztázni .
A dolgok ugyanis nem csupán összekeveredtek, hanem a folyamat során teljes összefonódásról van szó .
A magánjogi szerződéseknél történt meg a pénzkölcsön nyújtás és a devizakereskedelem összeötvözése oly módon, hogy látszólag pénzkölcsönökről van szó, de a valójában a kétféle ügylet jogszabályellenes kombinációjáról.
Ezen kombináció által a Bankok a kétféle jogügylet minden követelésével elő tudtak állni. Rendkívül nagy számuk miatt a magánjogi szerződések össztársadalmi szintre léptek, hatásukat tekintve, mert az Adósok súlyosbodó terhei kimutatható módon vetülnek rá a teljes nemzetgazdaságra, s ez által a bevételi források apadnak . Ezért a kormány mentőcsomagjai meddő próbálkozások a helyzet rendezésére, mert kizárólag az Adósok magánjogi szerződései szintjéig jutnak el , de pénz nélkül nem lehet havi törlesztőt megfizetni, sem sokat, sem keveset .
Amint írod :
” FIZETÉSI ESZKÖZ nélkül egyetlen egy ország sem működhet.
Magyarország tehát jelenleg jogilag nem műkődö állam, ország, mert működésének a legfőbb eszköze nincs védelem alatt, szabad garázdálkodás tárgyát képezi.
Ebben az esetben ugyanis egy ország társadalmi-gazdasági működésének (egyik) legfontosabb eleme nincs biztosítva. Életben van, hatályos, mert így helyes, a 9000/1946. VII. 28. MT rendelet, amely a forint bevezetésekor született, közjegyzői okiratban nem is szerepelhetne deviza. ”
A devizaalapú hitelezés eredményeképpen a pénz funkciói bővültek .
Ez a bővülés a magyar nemzet felszámolására irányul .
A forint a devizaalapú hitelezés során kizárólag a kölcsönösszegként meghatározott devizaösszeg Bank általi átadására és Adós általi megfizetésére használatos.
A két pénznemből a valóságban csak a magyar forint van jelen .
A deviza ellenben , mint az elszámolás alapjául választott pénznem, kizárólag azért van jelen a jogügyletben , hogy az Adós terheit a végletekig fokozni lehessen.
A forint tehát mint törvényes fizetőeszköz , funkcióját tekintve nem egyéb,
mint a magyar lakosság teljes ellehetetlenítésének eszköze ,
mert olyan deviza megfizetésére szolgál, ami soha nem létezett, egyre erősödő, de megfizetendő , miközben a forinthoz mint fizetőeszközhöz hozzájutni alig lehet éppen a jogellenes pénzelvonás miatt .
Az Adósok pénzkölcsön szerződéseket kötöttek.
Pénzkölcsön nyújtásnál a szerződés tárgya a kölcsönösszeg .
A kölcsönösszeg a devizaalapú szerződésekben mint Adós által megfizetendő összeg minden esetben a devizaösszeg, amelyet az Adóssal a bankok meg akarnak fizettetni .
A devizaösszeg ellenben a valóságban az ügyletben nem létezik .
Ennek bizonyítékai vannak.
Egyik bizonyíték az, hogy az adós bankszámlája forintszámla, amelyen jóváírás kizárólag magyar forintban történhet még akkor is, ha devizát utalnak rá.
A másik bizonyíték az, hogy semminemű bizonylata nincs sem a folyósításkor, sem a havi törlesztő fizetéskor annak, hogy devizamozgás történt volna.
A harmadik bizonyítékunk a BAÉSZ 2012. májusában a Legfőbb Ügyészséghez benyújtott büntető feljelentésére adott ügyészségi állásfoglalás.
A Legfőbb Ügyészség a feljelentésünket a Fővárosi Főügyészség Magánjogi Osztályára küldte, ahol alkalmatlannak találták a feljelentésünket közérdekű kereset megindítására , mivel a devizában meghatározott törlesztő részletek forintban történő megfizetését nem tekintette jogszabályba ütközőnek .
Az ügyészi állásfoglalásból :
” A deviza alapú hitel nyújtása , és az elszámolási pénznemnek a szerződésben való meghatározása a Ptk. 231. §-a alapján nem törvénysértő , e jogszabályhely (1) bekezdése kifejezetten lehetőséget ad a Ptk. szabályaitól eltérő megállapodásra . ”
Polgári törvénykönyv
A pénztartozás. A kamat
231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.
(2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
Az Ügyészség hivatkozik állásfoglalásában arra, hogy ellenkező kikötésre is van lehetőség, azaz forint helyett devizában is meg lehet határozni a pénztartozást ..
Az ügyészség tehát a devizaalapú hitel nyújtását és az elszámolási pénznemnek a szerződésben való meghatározását a Ptk. 231. §-ára hivatkozva nem tekintette törvénysértőnek.
Ezzel kimondja azt, hogy nem törvénysértő az elszámolás alapjául megjelölt devizanemben meghatározott kölcsönösszeg forintban történő rendelkezésre
bocsátása sem, és a devizában meghatározott törlesztő részletek forintba átszámoltan történő megfizettetése sem.
Mivel a kölcsön összege devizában lett meghatározva anélkül, hogy létezne, a Bankok nem bocsáthatták rendelkezésre.
Ezért hivatkozik az Ügyészség a Ptk. 231. §-ára, amely lehetővé tette a devizaösszeg mint kölcsönösszeg átszámítását forintra. Ez viszont egyúttal azt is igazolja, hogy a Ptk. 231. § – a által biztosított lehetőséggel éltek a Bankok, és devizában meghatározott pénztartozásként kezelték a kölcsönösszeget.
Pénztartozást fizettek meg nekünk a Bankok, a tőlünk a futamidő alatt megfizetni követelt devizaösszeget vették meg . És a pénztartozás , annak megfizetését követően nem jár vissza.
A forintot nem is követelik vissza, mert azt a követelt kölcsönösszeg vételáraként adták át .
Ezzel vették meg Magyarországot.
Annak ellenére, hogy kölcsönösszegként könyvelik le a devizát, annak vételárát adják át . Az Ügyészség maga is a Ptk. 231.§-ára hivatkozva tekinti a devizaösszeg ellenében történő forintfolyósítást jogszerűnek, miközben erre hivatkozva nem lehet kölcsönt folyósítani , csak pénztartozást megfizetni .
A törlesztő részletek megfizetésekor a Bank által forinttal megvett devizaösszeget kell megfizetnünk átszámítva forintra, árfolyam különbözettel , kölcsönkamattal, és kereskedelmi árréssel.
Ezzel az eljárással lehetővé vált Magyarország lakosságának pénzügyi ellehetetlenítése és ezt kihasználva ingó – és ingatlan vagyonának , valamint jövőbeli munkajövedelmének, nyugdíjának, megtakarításainak elvétele .
A folyamat tévedésbe ejtő módon pénzkölcsön szerződések százezreinek megkötésével indult .
A jogellenes követelések miatti fizetésképtelenség beálltát követően a végrehajtási eljárások lefolytatása a magyar állam privilégiuma, ezért a magyar állam a folyamatot megállíthatja .
A magyar államnak ez kötelessége, mert a törvényes magyar fizetőeszköz nem másért létezik, mint hogy devizakövetelést lehessen vele megfizetni átszámítva egyre rosszabb árfolyamon a Bankok javára , az Adósok ellehetetlenítésével
A forintra szükségük van, kizárólag azért, hogy leértékelhessék. . .
A HAZA NEM ELADÓ !
HATÁROZAT
A nyomozás határidejének meghosszabbításáról
“A közérdekű üzem megzavarásának csoportosan elkövetett bűntette miatt Kásler Árpád és társai ellen” így kellene folytatni (és a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen),hiszen aki ezt előidézte az nem más mint rendőrség,hisz mindnyájan tanúsíthatjuk.
Tehát az ügyben ezt az esetet így kell felderíteni a tanúk mellett azon vallomásuk alapján meghallgatni és dönteni!(Ugyan is minden helyszínt,területet,utat a rendőrség ELŐRE LEZÁRT ÉS BIZTOSÍTOTT)!
a TERÜLET ELHAGYÁSÁRA VAGY ANNAK MEGZAVARÁSÁRA utaló ok miatt, annak elhagyására,feloszlatására vagy felszólítására semmilyen formában nem élt a kivezényelt hatóság!
Ez a (MEGMOZDULÁS) 2013.08.20.-án engedélyezett útvonalon és időben történt!
Kár hogy csak annyian voltunk!
Magyarországon 1946. augusztus 20-a óta a törvényes fizetési eszköz a FORINT, amelyet a Nemzetbiztonságnak kötelező védeni, mint egy állam (társadalom, ország, gazdaság) működésének alapvető eszközét.
Ezt megtette Rákosi Mátyás, megtette Kádár János….és megtették 2001-ig a vezetők és a Parlament által felügyelt (vagyis népképviselők által, a magyar nép által) Állambiztonság, majd Nemzetbiztonság.
Ha ez nem így lenne, akkor annak hiányáért a Nemzetbiztonság vezetőjének, ha ő nem teszi meg, a Parlamentben felügyelőknek, ha azok sem teszik meg, a köztársasági elnöknek azonnal feljelentést kell tenni.
Akkor ugyanis Magyarország, mint törvényes ÁLLAM nem létezik, nem működik, nincs, jogilag ez kimutatható, nincs meg az állam jogi státusza.
FIZETÉSI ESZKÖZ nélkül egyetlen egy ország sem működhet.
Magyarország tehát jelenleg jogilag nem műkődö állam, ország, mert működésének a legfőbb eszköze nincs védelem alatt, szabad garázdálkodás tárgyát képezi.
Ebben az esetben ugyanis egy ország társadalmi-gazdasági működésének (egyik) legfontosabb eleme nincs biztosítva. Életben van, hatályos, mert így helyes, a 9000/1946. VII. 28. MT rendelet, amely a forint bevezetésekor született, közjegyzői okiratban nem is szerepelhetne deviza.
Ez így is kell, hogy legyen, hiszen a KÖZ-Jegyző olyan feladatot lát el, ahol idegen deviza semmilyen szerepet soha be nem tölthet, ha esetleg bevezették volna az EURO-t, akkor igen, de akkor az már nem devizának számítana. (Deviza: más ország valutájára szóló követelés, egyszerűen megfogalmazva.
http://jab.complex.hu/document/jog/WKHU-QJ-XML-0000094609000MEC
12. § (1)
Az 1946. évi augusztus 1. napjától kezdve minden közokiratban, ideértve birói vagy más hatósági határozatokat is, a pénzösszeget forintértékben kell meghatározni..”
Mivel Magyarországon fizetési eszközként az emberek nem sóval fizetnek, nem barter kereskedelem folyik, alapvető és kiemelt nemzetbiztonsági feladat az ország fizetési eszközének a védelme. Katonai nemzetbiztonsági feladat is, hiszen ez miatt háború is kirobbanhat.
Én nem voltam ott az ASTORIA-nál, de ha a Nemzetbiztonság elfelejtette megakadályozni, hogy 2001-ben a lízinggel, majd Fészekrakó programmal Orbán Viktorék elindítsák ezt a csalárd és az ország, a nemzet gazdaságát a lehető legnagyobb mértékben veszélyeztető feladatot, akkor Kásler Árpád és csapata nem tett mást, mint megprólta elvégezni a NEMZETBIZTONSÁG feladatát.
Azaz nem közérdekű működést sértett csoportosan, hanem Magyarországot mentette csoportosan, elvégezte a Nemzetbiztonság feladadából az, amely erejéhez és képességéhez, lehetőségeihez méretett.
A közüzem működését ugyanis a FORINT védelmének a hiánya, és a FORINT árfolyama (és az arra ható tényezőknek:
– abból pl. a mindenkori folyó fizetési mérleg az egyik legfontosabb tényező, – de ott van a nemzetközi politika,
– katonapolitika,
– gazdaságpolitika – külföldi országok, MAGYARORSZÁGON (köztársasági államforma) kívüli országoké! –
szándékos vagy nem szándékos támadása, befolyásolása, zsarolása,
– az elektronikus pénz- és tőkepiaci szereplők – beleértve a hazánkban működő bankok TREASURY-jeinek (bankok szíve, ahol a határidős, spekulációs (közgazdasági értelemben) ügyletek lefolynak),
– a nemzetközi befektetési társaságok és gazdasági szervezetek elektronikus és nem elektronikus (külkereskedelmi ügyleteken keresztül is lehet befolyásolni egy ország fizetési eszközének árfolyamát, az ebben az értelemben fizetési mód, akkor is, ha banki átutalással történik, nem pedig pénz- és tőkepiaci spekulatív ügylet) stb.stb.)
…védelmének a hiánya olyan, a magyar történelemben példa nélkül álló bűncselekmény, amelyért Katonai Hadbíróság elé kell állítani azokat, akik ennek felügyelői voltak, beleértve Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet, sőt Bajnai Gordont is…
Tehát, ismételjük: KÖZÜZEMI MŰKÖDÉS védelmét látta el a maga szerény eszközeivel Kásler Árpád és csapata. Ellátta a Nemzetbiztonság feladatát, amelyet az nem látott el, MAGYARORSZÁG TÖRVÉNYES FIZETÉSI ESZKÖZÉNEK, A FORINTNAK A VÉDELMÉT A MAGA SZERÉNY ESZKÖZEIVEL, VALAMINT EZEN KERESZTÜL A TELJES MAGYAR NÉP, A MAGYAR TÁRSADALOM, A MAGYAR GAZDASÁG ÉS ÁLLAM VÉDELMÉT.
KÁSLER ÁRPÁD és csapata ezért Magyarországtól a legmagasabb szintű kitüntetést kellene, hogy megkapja, amellett, hogy sürgősen bejelenti a Nemzetbiztonság vezetője, hogy megszüntetik ezt az állapotot és visszaállítják ellátás alatt lévő KIEMELT feladataik közé hazánk törvényes fizetési eszközének a védelmét.
Amennyiben ez nem történik meg, akkor az EU megfelelő szerveinek kell átvenni átmenetileg Magyarország Nemzetbiztonsági vezetője helyett ezt a feladatot, hiszen az EU tagállama vagyunk. Egy tagállam törvényes fizetési eszközének bűncselekmény alá vetése, védelmének el nem látása olyan súlyos nemzetközi jogi cselekmény, amely miatt már az EU-nak is lépéseket kellett volna tenni, ha ott törvényes rend uralkodna.
Talán nem jó a memóriám? A Tisztelt Véderő előttünk megtisztította az utat s lezárta az összes kereszteződést mire oda értünk a térre. Némelyik résztvevővel kedélyesen elbeszélgettek ( a tett színhelyén), majd mikor már kipihentük magunkat, szépen tovább álltunk.
Köszönet a Véderőnek , emberségből az adott helyzetben jelesre vizsgáztak!
Szóval a bűnünk az, hogy az igazságot akarjuk. Aki elfelejti a tényeket és az igazságból kihagyja a lényeget i- Isten, akkor abból az igazságból csak a gazság marad.
Ember segíts magadon s az Isten is megsegít!
“A közérdekű üzem megzavarásának csoportosan elkövetett bűntette miatt Kásler Árpád és társai ellen”
Már alig várom, hogy jelezzék mikor vonuljunk be, mert szerintük akkor is 60-70 ember volt, de azért megnézném a fejüket ha Kásler Árpád társai felsorakoznának, hogy hova helyeznének el. Már elfelejtették, hogy a teszten átmentünk még aznap jó magaviseletből jelesre vizsgáztunk. Mindenki félre állt a mentőautónak, a rendőr autónak, tűzoltónak utat engedtünk a gyalogosnak, kerékpárosnak. Annyi a bűnünk, hogy elfáradtunk és le pihentünk nem szóltak, hogy rossz helyen ülünk nem jelezte senki miért? Ez ha jobban bele gondolok tényleg bűnügy, de még mekkora! Nagyon súlyos az Ö bűnükkel szemben és milyen meglepő erre tudják a jogszabályt:)
Ezt a rendszert kell elhárítani Judit! Mert ők hátráltatnak minket.
Hátráltatnak abban, hogy normális életet élhessünk és érvényesíthessük a jogainkat, mert azok mellettünk állnak. Nem csak a jó erkölcs, ahogy Léhmann gondolja. Bizony, jönnek a Káslerek és el fogják hárítani a “hárítókat”.
És még annyit tennék hozzá, hogy marhául gondolkodjanak azon, hol is történt bűncselekmény, mert a rendőrök tűrték az Astoriás demonstrációt. Hermetikusan le volt zárva az egész környék, szinte még gyalogosok sem közelíthették meg az Astoriát, de még a rendőrök is csak elvétve voltak láthatóak. Az egyik videón látható, amikor a tömeg megérkezik és leül, miközben a rendőrségi csapatszállítók elhagyják a kereszteződést. Felszólítva a demonstráció befejezésére nem volt a tömeg. Magát a demonstrációt is a tömeg fejezte be, mert így döntött.
Már a buszon mondtam, mikor megtudtam, hogy bevitték őket, hogy mindőnket be kellett volna vinniük.
Nem vagyunk csecsemők, nem azért ültünk le a sínekre, mert odakötöztek minket.
Az eddigi büntető feljelentéseinket visszautasították azzal az indokkal, hogy ” a cselekmény nem bűncselekmény” .
Tehát ők nem követtek el velünk szemben bűncselekményt, ellenben mi már elkövettünk ezek szerint.
A nyomozás határideje
176. §500 (1)501 A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja.
Büntető eljárásról szóló törvény:
A nyomozás határideje
176. §500 (1)501 A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni.
Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja,
a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja.
” Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja”
Az ügy vagy bonyolult, vagy elháríthatatlan akadály indokolja a nyomozás határidejének meghosszabbítását.
Én nem tudom, mitől bonyolult az, ha az ember leül a villamossínre, miközben nem jön a villamos és nem is fog jönni , mert engedélyt kapott az ott ülésre.
Ha meg elháríthatatlan az akadály, akkor azt sose lehet elhárítani.
Hát minket tényleg nem lehet sose elhárítani az igazunk keresésétől .